A hírszerzés kudarca is volt a Capitolium ostroma

A hírszerző ügynökségek, a bűnüldöző szervek és a katonaság hibái, illetve kommunikációs kudarcok sorozata előzte meg a Capitolium január 6-i erőszakos megtámadását – áll abban a kedden nyilvánosságra hozott jelentésben, amelyet kétpárti szenátusi bizottságok készítettek a washingtoni kongresszusban.

A 127 oldalas jelentés szerint világos figyelmeztetések és tippek érkeztek a hírszerzéshez arról, hogy Donald Trump volt amerikai elnök támogatói, és rajtuk kívül jobboldali szélsőséges csoportok tagjai azt tervezik, hogy fegyverekkel „megrohamozzák a Capitoliumot”, és beszivárognak az amerikai törvényhozás épülete alatti alagútrendszerbe.

Ezeket az információkat azonban a hírszerző ügynökségek nem osztották meg.

Január 6-án Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei és szélsőséges erők megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr.

A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen elmondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett a vádak alól.

A kedden nyilvánosságra hozott jelentés részleteket közölt arról is, hogy a rendőrtisztek közül többen vegyi anyagok okozta égési sérüléseket, agysérüléseket és csonttöréseket szenvedtek, miközben a zavargásban résztvevők ellen küzdöttek.

A tisztek arról is beszámoltak, hogy egy idő után vezetés és irányítás nélkül maradtak.

A dokumentumban azonnali változtatásokat javasolnak. Nagyobb hatáskörrel ruháznák fel a capitoliumi rendőrség vezetőjét, jobb felszerelést biztosítanának a bűnüldöző szerveknek és fejlesztenék a szövetségi ügynökségek, köztük a hírszerző szervezetek közötti együttműködést.

Ez a jelentés azért fontos, mert lehetővé teszi számunkra, hogy azonnal javítsunk a Capitolium biztonsági helyzetén

– jelentette ki Gary Peters, Michigan állam demokrata párti szenátora. Peters, aki a vizsgálat elkészítésében részt vevő belbiztonsági bizottság elnöke is, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a dokumentum

nem ad választ azokra a nagyobb kérdésekre, amelyekkel mint országnak és mint demokráciának is szembe kell néznünk.

A szenátusi jelentés arról is beszámol, hogy január 6-án a szövetségi ügynökségek tisztviselőinek bürokratikus lépései vezettek ahhoz, hogy a Nemzeti Gárda fegyveresei csak órákkal a zavargás kezdete után érkeztek a helyszínre. A dokumentum részletesen közli, hogy a Capitolium és a Pentagon tisztviselői órákon át egyeztettek telefonon egymással, miközben a capitoliumi rendőrség akkori vezetője, Steven Sund kétségbeesetten kérte a segítségüket. A jelentés úgy fogalmazott, hogy a Pentagon órákon át „tervezte a küldetést”.

A dokumentumban a szenátorok elmarasztalják az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI), valamint a belbiztonsági minisztériumot (DHS) is, amelyek napokkal a január 6-i események előtt már birtokában voltak olyan konkrét online fenyegetéseknek, amelyek a törvényhozás épületének elfoglalásáról szóltak.

Ahogyan azt a szenátorok írták: sem az FBI, sem a DHS nem adott ki helyzetértékelést, vagy közleményt, amelyben figyelmeztették volna a bűnüldöző szerveket, holott egyértelműen rendelkeztek erre vonatkozó információkkal.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője a múlt héten jelentette be, hogy

Joe Biden amerikai elnök nem állít fel elnöki bizottságot a Capitolium elleni januári támadás körülményeinek kivizsgálására,

ehelyett inkább fokozza majd a nyomást a kongresszusra, hogy mégis hozzon létre saját hatáskörben egy ilyen bizottságot. Az amerikai képviselőház május 19-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kétpárti bizottságot hoztak volna létre a vizsgálatra, de a republikánus párti szenátorok május 29-én megakadályozták a törvénytervezet elfogadását.