A rivális Zöldekétől több pontban élesen eltérő ígéreteket tartalmaz Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU) és a szövetséges bajor Keresztényszocialisták (CSU) programja a szeptemberi választásokra a hétfői hivatalos közzététel előtt kiszivárgott részletek szerint.
Ha a manifesztumot tavasszal ismertetik, minden bizonnyal kisebb érdeklődést vált ki azok körében, akik azt találgatják, merre fordítja a hajót Európa legnagyobb gazdasága és egyik fő politikaalakítója. A járvány és a vakcinázás elhúzódása miatt csalódott szavazók akkor még inkább a Zöldek felé kacsingattak, miközben a konzervatívok közt ádáz vita folyt, kit jelöljenek a 16 év után távozó Merkel kancellár utódjának: Armin Laschet észak-rajna–vesztfáliai, vagy Markus Söder bajor miniszterelnököt.
Fotó: Filip Singer / POOL / Getty Images
Azóta óriásit változott a német belpolitika, és minden, ami korábban a Zöldek javára szólt, a CDU-CSU irányába billent. A járvány vége felé tartanak, a németek felét már beoltották a koronavírus ellen, és elcsitult a belvita: Söder besorolt Laschet mögé.
A konzervatívok, akik tavasszal jelentősen hátracsúsztak támogatottságban, előretörőben vannak: június második hetében a Forsa közvéleménykutatása szerint 28 százalékon állva hét százalékponttal vezettek.
Április harmadik hetében ugyanez volt a felállás, csakhogy pont fordítva. Az INSA hét végén közzétett közvélemény-kutatása még nagyobb, nyolc százalékpontos CDU/CSU előnyt mutatott. Ha a nyáron nem okoz valami újabb átrendeződést, egyre valószínűbb, hogy a német hajó nem fordul semerre, hanem halad tovább abba az irányba, amerre Angela Merkel navigálta.
Ezt megerősíti, hogy Laschet – akit már korábban is Merkel hívének tartottak – azt bizonygatta a Financial Timesnak a pártprogram ismertetése elé időzített interjújában, hogy bár nagyon más politikai pályát futottak be a távozó kancellárral, a fundamentális ügyekben mindig egyetértettek.
A kancellárjelölt a legrészletesebben azt fejtegette, hogy nem akar hidegháborút Pekinggel, vagy az oroszokkal. Arra a felvetésre, hogy miért nem sorakoztak fel lelkesen a június eleji G-7 csúcson az európai szövetségesek Joe Biden amerikai elnök mögé a kínaiakkal szembeni egységfront létrehozására, Laschet azt mondta:
Kína versenytárs, rendszerszintű rivális, más a társadalmi modellje, de ugyanakkor partner is, különösen olyan ügyekben, mint a klímaváltozás elleni harc.
A megjegyzés jobbról-balról pofon a Zöldeknek. A konzervatívok, mint pártprogramjuk is mutatja, igyekeznek átterelni a környezetvédelem népszerűsége keltette szelet a saját vitorlájukba, ugyanakkor a külpolitikában élesen megkülönböztetik magukat Annalena Baerbock pártjának radikális Moszkva- és Peking-ellenességétől.
Nagyon különböznek a programok a költségvetési és az adópolitikában is. A Zöldek baloldali progresszív párt, amely nme csak a környezetvédelemre, hanem a társadalmi egyenlőségre is költene. A CDU/CSU viszont csak a válság nyomására, hosszú habozás után adta fel a költségvetési többletek takarékos politikáját, és a múlt héten Laschet azt is hangoztatta egy Bloomberg által szervezett beszélgetésen, hogy a válság leküzdése után Németországnak és Európának azonnal vissza kell térnie a szigorú maastrichti fiskális szabályokhoz. Azaz nem költekeznének, nem emelnének adót, sőt, a választási program szerint csökkentenék a kis- és közepes jövedelmű németek adóját, a társasági profitot terhelő adót pedig 25 százalékban maximálnák, a jelenlegi szintek alatt.
Mindebből nem olvasható ki a jövő, a választási matematika sok mindenbe beleszólhat. Előfordulhat, hogy a CDU/CSU a Zöldekkel együtt kényszerül kormányozni, politikai engedményeket téve, de egy baloldali koalíció sem kizárt. A 14 százalékos támogatottságú liberális Szabaddemokraták kizárták a koalíciót a Zöldekkel, a Szociáldemokraták (14 százalék) és a Baloldali Párt (hét százalék) viszont nem.
Mérsékelt költségvetési politikára intett egyébként a következő német szövetségi kormány számára megfogalmazott, hétfőn közzétett javaslataiban az ifo kutatóintézet is. A kormányzatnak a növekedésre és a gazdasági kilábalásra kell koncentrálnia, ugyanakkor féken tartani az államadósságot – írták az ifo Schnelldienst havi magazinban megjelent cikkükben a kutatóintézet vezető közgazdászai. A vállalatokat terhelő adók emelése, vagy a nettóvagyonadó bevezetése a kilábalás útjába állna, visszafogva a beruházásokat – tették hozzá.
A vagyonadó a Zöldek ígéretei közt szerepelt.
