A brit Nemzeti Élelmezési Stratégia célja az, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknek is lehetőségük legyen egészségesebb életmódot folytatni, megelőzve ezáltal az egészségügyi intézmények leterheltségét. Céljaik között szerepel, hogy a háziorvosok receptre írják fel a gyümölcs- és zöldségfogyasztást alacsonyabb jövedelmű betegeik számára, ezzel is motiválva őket az egészségesebb táplálkozásra, illetve adót vetnének ki a magas cukor- és sótartalmú feldolgozott élelmiszerekre. Az élelmiszeripar figyelmeztetett arra, hogy az új adók az élelmiszerárak drágulását eredményezhetik számolt be róla BBC.

Fotó: Shutterstock

Éves szinten 64 ezer halálozás hozható összefüggésbe a nem megfelelő táplálkozással Angliában, amely évente 74 milliárd fontba kerül a brit gazdaságnak. 

A tanulmány szerint a koronavírus-járvány rávilágított arra is, hogy milyen nagymértékű az elhízottak aránya a társadalomban a nem megfelelő táplálkozás miatt.

A magas elhízottsági arány jelentősen hozzájárult az Egyesült Királyság koronavírus-járvány alatti kimagasló halálozási statisztikájához

mondta a tanulmányt készítő üzletember, David Dimbleby.

Dimbleby BBC Radio 4-nak úgy nyilatkozott, hogy a kitűzött cél annak elkerülése lenne, hogy a betegek az elhízás okozta egészségügyi problémák miatt kórházba kerüljenek. Amennyiben a javaslatai megvalósulnának, egy adott személy 2 kilogrammot is fogyhatna egy év leforgása alatt.

A tanulmány rámutatott arra is, hogy az étkezési szokásaink nem csak az egészségünkre, hanem a környezetünkre is ártalmasak, a feldolgozott ételek ugyanis egy negyed részben felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Ezen felül a globális élelmiszer-ellátó rendszer okolható számos ökológiai probléma, mint például a biológiai sokszínűség hanyatlása, az erdőirtások, a gyakori áradások, az ivóvízszennyezés és a tengeri élővilág pusztulása miatt. A jelentés megemlíti azt is, hogy nem véletlenül vonzóak a fogyasztók számára a feldolgozott élelmiszerek, hiszen átlagosan háromszor olcsóbbak az egészségesebbek élelmiszerekhez képest.

A brit Nemzeti Élelmezési Stratégia tisztában van azzal, hogy bizonyos termékek drágulása a cukorra és sóra kivetett adó miatt plusz anyagi terhet róna a legszegényebb családokra. 

Ezért javaslatokat tettek arra, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok is friss élelmiszerekhez juthassanak. Például, az új adókból befolyó összegekből ingyenes iskola étkeztetést biztosítanának az évi 20 000 font alatti jövedelmű családoknak is. Továbbá arra buzdítja a kormányt, hogy tűzze ki célul azt is, hogy a britek 30 százalékkal csökkentsék húsfogyasztásukat a következő tíz évben.

A brit kormány ígéretet tett arra, hogy törvényjavaslatokkal fog előállni az ügyben.