A brit közegészségügy egyetemes történetének legnagyobb kudarcai közé tartozik a koronavírus-járvány kezdeti szakaszának kezelése, ám a brit oltási program világszintű siker – olvasható a londoni alsóház két szakbizottságának kedden ismertetett közös jelentésében.
A 147 oldalas tanulmány – melyet az egészségügyi és a tudományos és technológiai bizottság készített – szerint a brit kormány a kezdetekben fokozatos, lépésenkénti járványellenes intézkedéseket vezetett be, így az első általános zárlatra várni is kellett tavaly március 23-ig. Ez két hónappal volt azután, hogy a brit kormány készenléti helyzetekben összehívott tudományos tanácsadó testülete (SAGE) először tárgyalt a koronavírus-járvány megfékezését célzó válaszlépésekről.
Ugyanakkor ez a hozzáállás nem volt akaratlan, ez szándékos szakpolitikai döntés volt, amit a kormány tudományos tanácsadói javasoltak. Ma már látszik, hogy ennek a helytelen döntésnek a következtében jóval többen vesztették életüket, mint ahányan a járvány kezdetén bevezetett szigorúbb intézkedések esetén haltak volna meg.
A tanulmány idézi Neil Fergusont, a SAGE volt tagját, a neves londoni Imperial College egyetem járványtanprofesszorát, aki az egészségügyi bizottság meghallgatásán kijelentette: ha a tavaly márciusi országos zárlatot csak egy héttel korábban bevezetik, a járvány okozta halálesetek számát legalább a felével csökkenteni lehetett volna.
A brit kormány a koronavírus-fertőzés megállapítását követő 28 napon belüli halálozásokat veszi számításba, eszerint az Egyesült Királyságban eddig csaknem 138 ezren haltak meg a koronavírus-fertőzés okozta Covid–19 szövődményeiben.
A kedden közzétett jelentés ezért az Egyesült Királyság történetének legnagyobb közegészségügyi kudarcai közé sorolja a járvány kezdeti szakaszában hozott döntéseket és az ezeket megalapozó szaktanácsokat.
Ugyanakkor a tanulmány azt is elismeri, hogy a nagy-britanniai oltási kampány a brit tudomány és közigazgatás egyetemes történetének leghatékonyabb kezdeményezései közé tartozik, és ebben a kormány sokkal jobban teljesített, mint számos más ország. A brit kormány ugyanis sok másiktól eltérően helyesen ismerte fel, hogy hosszú távon a koronavírus elleni oltás jelenti a kiutat a járványból, és London e felismerés alapján előrelátó módon támogatta számos vakcina kifejlesztését, köztük az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös oltóanyagáét.
Mindez ahhoz vezetett, hogy idén szeptemberre a felnőtt lakosság több mint 80 százaléka mindkét oltási dózist megkapta, és az ország életvitele nagyon jelentős részben visszatérhetett a normális kerékvágásba. Mindez becslések szerint egyedül Angliában 122 ezer ember életének megmentéséhez járult hozzá és több tízmillió fertőzést előzött meg.
Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) legutóbbi becslése 24 millióra tette az oltások által megakadályozott fertőződések számát, és 143 600-ra az olyan súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedésekét, amelyek az oltások eredményeként nem alakultak ki.
