Az Intrum legutóbbi, 24 európai országot vizsgáló Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése (ECPR) többek között azt vizsgálta, hogyan hatott a párkapcsolatokra a Covid-járványt követő gazdasági visszaesés. A válaszok alapján az elmúlt időszak pénzügyi nehézségei sok házasságot, kapcsolatot próbára tettek, ugyanakkor a felmérésben részt vevők negyede szerint ez közelebb hozta egymáshoz őket a párjukkal.
A magyar válaszadók 30 százaléka a felmérésben azt mondta, a járvány által okozott pénzügyi kihívások közelebb hozták őket házastársukhoz vagy partnerükhöz.
A fiatalabb fogyasztók nagyobb része vélekedett úgy, hogy a Covid–19 okozta pénzügyi bizonytalanság végső soron megerősítette a kapcsolatukat. Az ezredfordulósok majdnem egyharmada (31 százalék) mondta, hogy a válság közelebb hozta őket a partnerükhöz, szemben az 55 felettiek 17 százalékával (feltehetően az idősebb korosztályban nagyobb az aránya a házasságban élőknek és az elváltaknak egyaránt a fiatalabb korosztályhoz képest). A nemek tekintetében is volt egy minimális eltérés: az európai férfiak 28, míg a nők 23 százaléka szerint volt pozitív hatással kapcsolatukra a kialakult helyzet.
Az európai átlag a magyarországihoz képest valamivel alacsonyabb: összesítve minden negyedik (25,22 százalék) európai válaszadó szerint volt megerősítő hatása az elmúlt időszak pénzügyi nehézségeinek a kapcsolatukra. Az európai országok közül Romániában mondták a legtöbben (42,77 százalék), hogy közelebb hozták őket a párjukhoz a nehézségek, a legkevesebben pedig (16,8) Norvégiában – igaz, ez részben azzal magyarázható, hogy az északi országban az ECPR-válaszok alapján jóval kevésbé érezték az emberek a járvány pénzügyi hatásait.
„A legutóbbi hasonló felmérésünkön, 2019-ben még a válaszadók jelentős része arról számolt be, hogy a pénzügyek negatívan befolyásolják a kapcsolatukat – mondta Deszpot Károly, az Intrum üzletfejlesztési és sales igazgatója. – Ez részben összefügg azzal is, hogy az emberek jelentős része nem szívesen beszél párjával a pénzügyekről.” Deszpot Károly úgy véli, az elmúlt időszakban nyíltabbá vált a pénzügyi kultúra – már csak azért is, mert a járvány mint külső körülmény mindenkit érintett pénzügyileg – így a párok őszintébben beszéltek az anyagi helyzetükről.
A felmérés során a magyar válaszadók mintegy negyede (25,5 százalék) mondta azt, hogy a válság beköszöntekor először azzal kezdett spórolni, hogy kevesebb ajándékot vásárolt partnerének, vagy kevesebbet költött közös programokra. Ez európai viszonylatban alacsony aránynak számít (az európaiak 31,13 százaléka válaszolt hasonlóan), ezzel szemben például Portugáliában a válaszadók közel fele (47,6) csökkentette az ilyen jellegű kiadásokat.
A válaszadók többsége szerint nem jelentene komoly párkapcsolati problémát számukra, ha kevesebbet költenének a párjukra. Magyarországon a felmérésben részt vevőknek csak a 8,4 százalék vélekedik úgy, hogy ez negatív hatással lenne a kapcsolatukra, az európai átlag ez esetben pedig 12,76 százalék. Kiugróan sokan látják azonban úgy az Egyesült Királyságban (22,2 százalék) és Írországban (20,9), hogy szakításhoz vezethet, ha kevesebbszer ajándékozzák meg partnerüket.
Összességében azonban a férfiak a nőknél nagyobb nyomást éreznek arra, hogy pénzt költsenek ajándékokra – 18 százalékuk mondta, hogy ez a fő oka annak, hogy hitelkártya-adósságot halmoz fel, szemben a nők 12 százalékával.
Hasonlóképpen a férfiak 16 százaléka mondta azt, hogy ha nem költene annyit, a partnere elhagyná, szemben a nők 10 százalékával.
„Úgy látjuk, hogy a hagyományos nemi szerepek itt érvényesülnek, mind a statisztikáinkban, mind a Valentin-nap körüli marketingben – mondja Deszpot Károly. – A férfiak nagyobb része érez olyan nyomást, amely eladósodáshoz vezet.”
A hitelből történő ajándékvásárlástól ugyanakkor a többség mind Magyarországon, mind a többi európai országban idegenkedik, hazánkban a válaszadók 9,1, Európában átlagosan 14,69 százaléka válaszolta azt, hogy gyakran halmoz fel hiteltartozást azért, hogy ajándékokat tudjon venni a párjának.
