Ismételten, ezúttal a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában erősítette meg a magyar kormány álláspontját Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter vasárnap.

A politikus kiemelte, hogy a háború kitörése semmilyen módon nem a magyar emberek hibája, tehát amennyiben az Európai Bizottság olajembargóról szóló javaslatot szeretne elfogadni, akkor pénzügyileg és fizikailag is garantálnia kell, hogy az nem okoz kárt a magyar embereknek, nem sérül Magyarország energiaellátásának biztonsága.

Szijjártó Péter külügyminiszter
Fotó: KKM / Facebook

Hangsúlyozta, hogy egy most elfogadott olajembargó esetén lehetetlen lenne beszerezni a Magyarország működéséhez szükséges kőolajat. Éppen ezért az Európai Bizottságon múlik, hogy lesz-e megállapodás, ugyanis a magyar kormány álláspontja világos, ugyanakkor még 

nem érkezett olyan javaslat Brüsszelből, amely kompenzálni tudná azt a várhatóan 55-60 százalékos magyarországi üzemanyag-drágulást, 

amelyet egy olajembargó bevezetése jelentene.

A tárcavezető szerint egy olajembargó Magyarországra gyakorolt hatásai könnyen kiszámolhatók, a kormány pedig csak akkor hajlandó beleegyezni egy ilyen javaslatba, ha az Európai Bizottság megoldást ad az általuk okozott problémákra.

Ezek közül az első, hogy a magyarországi kőolaj-finomítót technológiailag teljesen át kellene alakítani 500-550 millió euróból, másrészt további 200 millió eurós költséggel növelni kellene a Horvátországból érkező kőolajvezeték kapacitását.

An employee looks towards refining towers at the INA Industrije Nafte d.d. oil refinery on the shores of the Adriatic sea in Urinj, near Rijeka, Croatia, on Thursday, May 23, 2013. Croatia, whose economic development was stifled by Europe's bloodiest fighting since World War II, is trying to revive growth after four years of recession or stagnation. Photographer: Oliver Bunic/Bloomberg via Getty Images 169398601
Fotó: Oliver Bunic / Bloomberg via Getty Images

A miniszter szerint amennyiben nem Oroszországból származó kőolajat vásárolna Magyarország, akkor 55-60 százalékkal emelkednének a magyarországi üzemanyagárak, ennek kiküszöbölésére pedig 

olyan mértékben kellene modernizálni a magyar energiarendszert, amely 15-18 milliárd euróba kerülne és szakértők szerint 5 év alatt lenne kivitelezhető.

Szijjártó emlékeztetett, hogy az tagjai pár hónapja Párizsban úgy állapodtak meg az egyoldalú oroszországi energiafüggés feloldásáról, hogy ezen folyamat közben figyelembe veszik minden tagország speciális helyzetét. Mivel a magyar kőolajellátás 65 százaléka származik Oroszországból, 

egy olajembargó ezért egy magyar gazdaságra ledobott atombombaként éreztetné a hatását a politikus szerint.

Végezetül a külügyminiszter kitért arra is, hogy a következő időszakban biztosan lesznek komoly kihívások a globális energiaellátásban, a magyar külpolitikának ezért az egyik legfontosabb feladata lesz a magyar energiaellátás biztonságának garantálása.