Közélet

Hős államférfi vagy háborús bűnös? – hetvenéves lett Vlagyimir Putyin

Barátságtalan leningrádi gyerekből vált a világ egyik leghatalmasabb politikusává, aki jelenleg is „sakkban tart” egy egész kontinenst. Egyetlen döntésével pedig az egész világot atomháborúba rángathatja.

Ma 70 éves Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök, aki jelenleg talán a világ legellentmondásosabb politikusa. Hazájában és néhány szövetségese szemében igazi hős, a megtestesült vezető. A világ többsége azonban már inkább háborús bűnösként tekint rá, aki kirobbantotta a 21. század egyik legvéresebb konfliktusát. Valószínűleg nem így tervezte, de a hadiszerencse éppen fordulni látszik Ukrajnában, ami egyre inkább sarokba szoríthatja. Ennek pedig még súlyos következményei lehetnek. 

Fotó: Mikhail Metzel

Nehéz fiatalkor

Vlagyimir Putyin Szentpéterváron – akkor még Leningrád – született 1952. október 7-én. Az orosz nagyváros akkor még mindig nyögte az évekig tartó német ostrom hatásait. Itt, a romok között nőtt fel a fiatal Putyin, akit hamar megedzett az élet tengerész apja és gyári munkás anyja mellett. Mire ő megszületett, két bátyját már eltemették szülei. Egyik legjobb barátja később úgy emlékezett rá, hogy a fiatal Putyin rendkívül barátságtalan volt, bárkibe belekötött, mert egyszerűen nem ismert félelmet. 

Putin in 1970
Fotó: Laski Diffusion

Küzdőszellemét később a sportban kamatoztatta: 12 évesen dzsúdózni kezdett, 18 éves korára már fekete övet szerzett. 16 évesen sétált be először a KGB rettegett leningrádi irodájába, hogy belépjen, de ott közölték vele, hogy ehhez katonai végzettség vagy diploma kellene. Amikor visszakérdezett, hogy melyik diploma lenne a legjobb, azt válaszolták, hogy a jog. Innentől pedig egyetlen cél lebegett a szeme előtt: elvégezni a jogi egyetemet. Mint ahogy a BBC cikke szerint később magáról elárulta: 

mindig is lenyűgözték a tinédzserkorában látott kémfilmek, ugyanis „egy kém több ezer ember sorsát képes eldönteni”.

Végül 1975-ben, jogi diplomával a zsebében belépett a KGB-be, ahol szépen haladt a ranglétrán. 1985-ben Kelet-Németországba küldték, ahol a drezdai irodában kapott pozíciót. A Szovjetunió összeomlásakor óriásit csalódott az akkori vezetésben és személyesen Mihail Gorbacsovban, akinek temetését idén ki is hagyta. Úgy látta, ilyen hibát nem lett volna szabad megengedni, és megfogadta, ő nem is ismétli ezt meg. 

RUSSIA-PUTIN 3
 

A titkosszolgálat élén

Hazatérése után, 1990-ben a szentpétervári polgármester mellett vállalt munkát, mint a nemzetközi kapcsolatokat felügyelő bizottság elnöke. Egy évvel később pedig saját bevallása szerint kilépett a KGB-ből, mert nem értett egyet a Gorbacsov elleni puccskísérlettel. A BBC szerint itt, a szentpétervári polgármesteri hivatalban kötötte meg első zsíros szerződését: csaknem 100 millió dollárnyi olaj- és fémkészletet értékesített, amelyből hivatalosan élelmiszert kellett volna vásárolnia a gazdasági összeomlás miatt nélkülöző lakosságnak. Ebből nem lett semmi, a pénz viszont eltűnt: állítólag Putyin és a helyi maffia prominens tagjai tömték meg vele a zsebeiket. Az akkor lefolytatott vizsgálat végén a nyomozók azt javasolták, hogy rúgják ki Putyint és emeljenek vádat, de ő így is maradhatott a bizottság elnöke. 

Innen már egyértelmű volt számára, hogy a nagyobb politikai hatalom jóval nagyobb üzleteket jelent, ám a polgármester 1996-os veresége után lemondott, és Moszkvába költözött. Hamar kormányzati munkát kapott, és itt is gyorsan lépdelt felfelé: 1997 márciusában Borisz Jelcin orosz elnök felvette az elnöki stábba, 1998-ban pedig kinevezte a KGB utódjának, az FSZB-nek az élére. 

RUSSIA-YELTSIN-FEDERAL SECURITY
Fotó: AFP

Egyenes út a hatalomba

Putyin ekkorra már szinte megkerülhetetlen lett az orosz politikában, és 1999-ben megkapta első jelentős politikai elismerését is: Jelcin miniszterelnökké nevezte ki. Ekkor már nyíltan utódjaként emlegette az elnök Putyint, aki tudta: nem elég a riválisait eltakarítani az útból, a nép szemében is hőssé kell válnia. Ehhez tökéletesen kapóra jött a számára az 1999 szeptemberi merényletsorozat, amely megrengette az orosz társadalom biztonságba vetett hitét. Máig nem tudni pontosan, hogy az épületrobbantások – amelyek több mint 300 ártatlan civil ember életét követelték – mögött kik álltak, sokan például magát Putyint tartják megrendelőnek (erre utalt Alekszandr Litvinyenko dezertált FSZB-tiszt is, akit 2006-ban Londonban méreggel likvidáltak), de hivatalosan az éppen újra háborúzó csecseneket vádolták meg.

Putyin vérebként csapott le minden feltételezett bűnösre, és hetek alatt rendet teremtett az országban, amelynek hatására kilőtt a népszerűsége. 1999 december 31-én aztán Borisz Jelcin váratlanul lemondott az elnöki posztról. Utódja Putyin lett, akinek első elnöki rendelete az volt, hogy megtiltott mindennemű nyomozást a volt elnök korrupciós ügyei után. Néhány hónappal később az előrehozott elnökválasztáson elsöprő sikert aratott: a szavazatok 53 százalékát szerezte meg. 

Fotó: Alexey Nikolsky

Kezdeti botlások

Első elnöki terminusa döcögősen indult, amelyben elsősorban a Kurszk tengeralattjáró 2000 nyarán történt katasztrófája volt a felelős. Rengetegen támadták az újdonsült elnököt azzal, hogy rosszul kezelte a 118 tengerész életét követelő balesetet, például a tragédia idején kivett egy hét szabadságot. Két évvel később pedig a moszkvai túszejtés is megrengethette volna a hatalmát. Akkor csecsen terroristák ejtettek túszul embereket a Dubrovka színházban, és végül a kiszabadításukra indított akció tragédiába torkollt: 171 halálos követelt az elhibázott túszmentés. Ennek ellenére Putyin népszerűsége kilőtt az oroszok körében. Főleg, hogy 2003-ban sikerült rendeznie a csecsen kérdést azzal, hogy részleges autonómiát adott a területnek. 

Erre nagy szüksége volt, mert 2004-től már egy másik problémás régióra, Észak-Oszétiára kellett koncentrálnia, ahol 2004 szeptemberében lezajlott a véres beszláni túszdráma, amely 330 halálos áldozatot követelt. Ez sem rengette meg az ekkor már második elnöki időszakát töltő Putyin hatalmát, akinek végül 2008-ban csak azért kellett lemondani az elnöki székről, mert az akkori alkotmány nem engedélyezte a harmadik terminust. 

Újra kormányfőként

Putyin a „hatalmát” Dmitrij Medvegyevnek adta át, ő maga pedig ismét beült a miniszterelnöki székbe, ám már akkor is egyértelmű volt, hogy ki vezeti az országot. 

Vlagyimir Putyin hatalma elején még törekedett a Nyugattal való jó kapcsolatra, ám ez az évek során megváltozott. Különösen az jelentett számára vörös posztót, amikor kiderült, hogy Oroszország déli szomszédja, Grúzia – vagy Georgia – csatlakozni akar a NATO-hoz. 2008-ban az oroszok támadást indítottak az ország ellen, és alig néhány nap alatt megtörték a védőket, kvázi „elcsatolva” Dél-Oszétiát és Abháziát is Grúziától. Bár a Nyugat felháborodott az eseten, a Putyin-ellenes hangok gyorsan elültek, és Barack Obama akkori elnök már egy évvel később „kibékült” az orosz vezetéssel. Putyinnak ezzel egyértelművé vált, hogy a nyugati államok kirohanásainak nagyobb a füstje, mint a lángja, és gyakorlatilag hiába pufognak, tenni nem sokat tehetnek. Ezzel a lépésével még inkább megerősítette hatalmát, nem volt tehát meglepő, amikor a 2012-es elnökválasztások előtt Medvegyev hivatalosan is Putyint jelölte meg utódjaként, aki 2012-ben a szavazatok több mint 63 százalékát megszerezve visszatérhetett az elnökségbe. 

Fotó: Ludovic Marin

Még úgy is, hogy ekkorra már felerősödött az orosz ellenzékiek hangja, számos tüntetést tartottak országszerte, nem egy esetben többezres megmozdulásokkal. Ezek sem tudták azonban kikezdeni Putyin hatalmát, és a mai napig nem sikerült komolyabb eredményt elérniük az ellenzékieknek, akik közül többen is börtönbe kerültek időközben különböző vádak alapján. Köztük például Alekszej Navalnij, aki Putyin legnagyobb kritikusa és az orosz elnök vagyonának legelkötelezettebb kiteregetője. 

Putyin miatt az utcára készül az orosz ellenzék

Alekszej Navalnij szerint az orosz elnök egyre több embert akar belekeverni a háborúba.

Mekkora Vlagyimir Putyin vagyona?

Apropó vagyon. Bár semmilyen hivatalos adat nem támasztja alá, de Vlagyimir Putyin feltehetően Oroszország, ha nem a világ leggazdagabb embere. Hivatalosan évente 140 ezer dollárnyi rubelt keres, és csak néhány ingatlan van a nevén, ám ez valószínűleg nem fedi a valóságot. A feltételezések szerint legközelebbi családtagjain és barátain keresztül egy gigantikus, szerteágazó cég- és ingatlanbirodalom ura, amelyet nagyságrendileg 200 milliárd dollárosra becsülnek. Erről a CNN is írt idén, hozzátéve, hogy ezt biztosan senki sem tudhatja, ám Putyin hivatalosan közölt vagyona biztosan nem fedezné azokat a méregdrága órákat, amelyeket az elmúlt években viselt. 

Fotó: Alexey Nikolsky

Rejtélyes családi ügyek

Putyin vagyonánál már csak a magánélete – bár ez a kettő erősen összefügg – rejtélyesebb. Hivatalosan elvált, felesége Ljudmila Skrebnyeva volt. Két gyermeke van, Katerina és Maria. Ezenfelül a pletykák szerint született egy lánya egy orosz üzletasszonytól, 2008-tól pedig állítólag nem más a párja, mint az olimpiai bajnok tornász, Alina Kabajeva, akitől nem megerősített információk szerint már több gyermeke is született. 

ALL
Fotó: AFP

Lesújtott a brit szankciós balta: Putyin állítólagos barátnőjét vették célba

Alina Kabajeva sem maradhatott le az orosz elnök környezetét kipécéző listáról.

A Krím bekebelezése

Feltehetően a dél-oszétiai háború – illetve elsősorban a Nyugat tétlensége – bátorította fel Putyint arra, hogy 2014-ben Ukrajnára is szemet vessen, ahol akkor épp egy Európa-párti fordulat zajlott le. Ez hozta el a pillanatot Moszkvának, hogy gyakorlatilag katonai erővel megszállja a Krím félszigetet, és hetek alatt Oroszországhoz csatolja. Közben pedig a Donbászban is sikerrel tevékenykedtek: támogatva a szakadárokat gyakorlatilag Luhanszk és Donyeck megye is önálló állammá vált, igaz, akkor ezt még senki sem ismerte el. Az ezt követő nyolc évben kialakult patthelyzet alatt Putyin sikeresen tetszelgett a világ egyik vezető politikusaként, az egész világ az ő kegyeit kereste, még a labdarúgó-világbajnokságot is megkapta Oroszország 2018-ban. 

Fotó: Brendan Smialowski

Ez a kép azonban idén februárban darabjaira tört, és az orosz elnök talán először csúnyán elszámította magát.

Ukrajna megtámadása

Vlagyimir Putyin ugyanis az ukrajnai oroszok védelmére hivatkozva „speciális hadművelet” megindítását rendelte el Ukrajna ellen. Bár Moszkvában valószínűleg arra számítottak, hogy Grúziához hasonlóan néhány hét alatt térdre tudják kényszeríteni a kijevi vezetést, ebből nem lett semmi. Olyannyira, hogy az invázió kirobbantása után egy hónappal már le is tettek Kijev ostromáról az oroszok, és leginkább Ukrajna déli és keleti megszállására koncentráltak, a Donbász teljes elfoglalására. Ez egészen a nyár elejéig reális forgatókönyvnek is tűnt, ám feltehetően nem számoltak azzal, hogy a Nyugat ezúttal nem nézi tétlenül a bekebelezést. Tavasz óta az Egyesült Államok és a világ több vezető hatalma fék nélkül önti a hadifelszerelést és a pénzügyi támogatást Ukrajnába. Ennek következtében az ukránok szeptemberben meglepetésre sikeres ellentámadást indítottak több fronton is, és jelenleg a hadiszerencse mellettük áll: az orosz csapatok több régióból is visszavonulnak. 

Véget érhet a speciális hadművelet, de kicsi az esélye, hogy Putyin bejelentse a totális háborút

Az orosz elnök tanácsadói a hadiállapot helyett terrorellenes hadművelet elrendelését javasolják.

Újabb annektálás

Putyin időközben népszavazást rendelt el a megszállt területeken, amelyeket aztán Oroszországhoz csatolt, illetve elrendelte a hadsereg részleges mozgósítását is, több százezer tartalékost behívva. A háború menetének megfordításához azonban lehet, hogy ez sem lesz elég, Putyin népszerűsége pedig hosszú évek után először zuhanni kezdett hazájában. Több százezer hadköteles orosz állampolgár menekült el rövid idő alatt a szomszédos országokba. Putyinnak immár nem sok menekülési útvonala maradt, és újabban már csak azzal tud fenyegetőzni, hogy atomcsapást mér Ukrajnára. Ennek azonban beláthatatlan következményei lennének, mert az Egyesült Államok kész válaszlépéseket tenni. 

A hős államférfi szobra repedezni látszik már Oroszországban is, a világ nagy részének szemében pedig hónapok óta páriává vált Putyin, aki 70. születésnapját elszigetelve, maximum legközelebbi bizalmasai körében ünnepelheti. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek