Kilenc hónapja tart a háború, az volt az elképzelés, hogy a szankciók bevezetésével közelebb jutunk a háború végéhez, ez az idő jól mutatja, hogy ez a várakozás nem teljesült – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A kormányfő hozzátette, ellenben jó nagy kalamajkát hoztak, szerinte nehéz tél elé nézünk, az oroszok bevételei eközben extra magasságokban vannak.

A szankciók politikája nem érte el a célját, és elhibázott volt

– fogalmazott, jelezte, hogy a szankciók viszont most lépnek életbe december 5-ével, „a majom most ugrik a vízbe”. Magyarország szerint attól nem kell tartani, hogy ellátási hiány lépne fel. A probléma az ár, Magyarország nem tudja kivonni magát a hatásuk alól.

Budapest, 2022. november 18.A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2022. november 18-án.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

A 9. szankciós csomagban is elérhetjük a nemzeti céljainkat

A 9. szankciós csomagról azt mondta, hogy szeretnék kiterjeszteni az atomra és a gázra, Magyarország számára ez tragikus lenne. Bár eddig elértük mindig a saját nemzeti céljait, tehát tudunk behozni nyersanyagot, „Jó reményekkel veszünk részt ebben a vitában, ahogy eddig, úgy ezúttal is el tudjuk érni nemzeti céljainkat”, mondta, viszont a nyomás folyamatos a kormányfő szerint, ezért indította el a kormány a nemzeti konzultációt. 

Ezen múlik 2023 sikere

Húsbavágó kérdés a miniszterelnök szerint, hogy mennyit kell fizetniük a háztartásoknak és a vállalkozásoknak az energiáért, ezért nem is lepődött meg a kormányfő, hogy már 1 millió konzultációt visszaküldtek. 

Az ország megértette, hogy 2023-as év sikere az energiaárakon és a szankciókon múlik

– tette hozzá. A kormányfő szerint a háborúpártiak Európában a szankciókat támogatják, de van egy másik gondolkodás, amely azt mondja, hogy azonnali tűzszünet és béketárgyalások megkezdése a megoldása. Akik szerinte háborúpártiak, azok mindig újabb szankciókat követelnek. Ebbe a képbe jön be, hogy fél évente mindig meg kell hosszabbítani a szankciókat, de szerinte erről alapos vitát kell folytatni, ami eltér a korábbi automatikus gyakorlattól.

Új gazdasági stratégiára lesz szükség

A horvát elnök nem téved, mondta arra, hogy az amerikaiak drágábban adják a gázt Európának, „az európaiak eltévedtek”, fogalmazott. Eddig ugyanis úgy nézett ki a stratégia, hogy az Oroszországból behoztuk az olcsó nyersanyagot, több évtizeden keresztül ez volt a tengelye az európai gazdaságnak, most arról döntöttünk, hogy megszüntetjük. Németország és Franciaország keresztül vitték, hogy ennek a gazdasági modellnek véget vessenek. 

Szerinte az a kérdés, ha ez nincs, akkor mi van helyette, azaz mi az új stratégia, mert ha az a válasz, hogy amerikai nyersanyaggal pótoljuk, akkor az drágább lesz, ezért megy mindennek fel az ára. Ez szerinte nagyon súlyos kihívást jelent mindenki számára, ezért Magyarország nem tud mást tenni, hogy saját forrásból létrehozzon egy új stratégiát. 

Fel kell építeni egy teljesen új gazdasági modellt

– hangsúlyozta a miniszterelnök. 

Jó döntés volt, hogy Navracsics Tibor visszatért a kormányba

Léptünk egyet előre, mondta a magyar helyreállítási terv elfogadásáról. A kormányfő szerint már 2021 nyarán oda adhatták volna ezeket a forrásokat, ennek szerinte politikai okai vannak, az EU és a magyar kormány között véleménykülönbség van, „ezért nem adták oda a pénzt az országnak, de odaadták a dollárokat a baloldalnak”, fogalmazott. Ugyanakkor meg tudtak állapodni, 17 kérdést teljesítettek, végül a bizottság azt is megállapította, hogy a magyar terv a legkiválóbbak között van Európában. Szerinte jó döntésnek bizonyult, hogy Navracsics Tibor visszatért a kormányba.

A brüsszeli bürokraták újabb és újabb feltételeket szabnak

A 18. és a 19. feltételről azt mondta, hogy „ilyenek”, ők azt akarják, hogy engedjük be a migránsokat, a szexuális propagandát az iskolába, illetve hogy a szankciókat szavazzuk meg, mondta. 

Kétoldalú megállapodásokra lenne szükség a közös hitelfelvétel helyett Ukrajna támogatására

A kormányfő szerint az ukrán állam működtetésének kérdése is bejött már a képbe, mert nem tudja fenntartani az infrastruktúráját, nem tudja fizetni a nyugdíjakat, ezért Ukrajna az EU-hoz fordult, hogy adjon pénzt. Az unió szerint évente 18 milliárd eurót kellene adni Ukrajna működtetéséhez. A miniszterelnök szerint ezt mi elfogadjuk, „bár nem vagyunk tőle boldogok, Magyarország belátja a gazdasági nehézségei ellenére is, hogy az ukránokat segíteni kell”. Azt viszont nem támogatja a kormány, hogy hitelt vegyen fel, megjegyezte, hogy általában sem támogatják, hogy közös hitelt vegyen fel az EU. Ehelyett szerinte kétoldalú megállapodásokra van szükség, amelyek alapján támogatják a tagállami kormányok az ukránokat, Magyarország erre félre is tette már a pénzt, jelezte.

Kivégzi a munkahelyeket a globális minimumadó

A globális egy munkahely gyilkos intézkedés

– mondta, hozzátéve, hogy nem engedhetjük meg magunknak, főleg, mert az kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik. 

4000 milliárdot bukik Magyarország évente a magas energiaszámlán

Magyarország 7 milliárd eurót fizetett tavaly az energiáért, ez idén felment 17 milliárd euróra, ami jövőre is tovább emelkedhet is. Ezzel hazánk elveszít legalább 10 milliárd eurót, ha ez nem volna, akkor ezt az összeget oda tudná adni a kormány bérekre is, arra, amire szükség van. Ezt most elő kell teremteni, ezt a 4000 milliárdos hiányt a költségvetésnek kezelni kell. 

Készül a jövő évi költségvetés módosítása

Ezen most gőzerővel dolgozunk

– mondta a jövő évi költségvetés módosításáról. Úgy látja, hogy ha jövőre mindenki teszi a dolgát, akkor el lehet érni, hogy a magyar gazdaság ne essen recesszióba, egy 1,5 százalékos növekedéssel tervez a kormány. Ha így lesz, akkor meg tudják védeni a magyar családokat. Jelezte, hogy minden magyar háztartásnak a költségvetésből 181 ezer forintot ad a kormány a rezsicsökkentésen keresztül. Szerinte ez kulcskérdés lesz továbbra is, hogy ezt a segítséget megadják a magyar családoknak. 

Nem szűnik a migrációs nyomás

A déli határok mentén áldatlan állapotok uralkodnak

– mondta a kormányfő, aki szerint ettől mindenki szenved a határon innenső és túlsó oldalán is. Ezért egyeztetnek rendszeresen az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel, a legközelebbi tárgyalás Bécsben lesz. A cél, hogy a határvédelmet tovább tolják délre. De közben a V4-es találkozó is volt, ahol a három másik ország felajánlotta a segítségét. A miniszterelnök tisztában van vele, hogy az energia a legnagyobb kérdés, de szerinte a történelmi léptékben a legnagyobb kihívás a migráció.