Eddig csak becslések voltak arról, hány amerikait érintenek közvetlenül az egyre gyakoribb és súlyosabb természeti csapások, hányan kényszerültek elhagyni az otthonukat például árvizek vagy hurrikánok miatt. A washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau most tiszta vizet öntött a pohárba.
Fotó: Ronen Tivony / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Adatai szerint tavaly több mint hárommillió felnőtt kényszerült elmenekülni – ez az Egyesült Államok teljes felnőtt lakosságának az 1,4 százaléka, a leginkább érintett Louisiana állam esetében azonban 11 százaléka. Ezek a számok messze meghaladják a korábbi becsléseket, az országon belül menekülők mozgását figyelő Internal Displacement Monitoring Centre például azzal számolt, hogy 2008 és 2021 között a természeti csapások miatt évente átlagosan 800 ezer amerikai állampolgárnak kellett elhagynia az otthonát. Ebbe a számba beletartozott az az 1,7 millió ember is, akik 2017-ben menekültek el; ebben az évben csapott le három az amerikai történelem legpusztítóbb viharai közül, a Harvey, az Irma és a Maria – emlékeztetett a jelentésről beszámoló Politico.
A Census Bureau adatai szerint ugyan a legtöbb ember csak rövid időre menekült el, de mintegy 16 százalékuk soha többé nem tért haza, 12 százalékuk pedig több mint fél évig maradt távol az otthonától.
Az is kiderült, hogy a legtöbb menekült a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába, az évi 25 ezer dollárnál kevesebbet keresők közé tartozik. (Egy dollár 357,29 forint.)
Világszerte tízmilliók menekülnek
Globálisan is kritikus a helyzet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint 2008 óta évente 20-21,5 millió ember menekül természeti csapások elől, és a számuk várhatóan nőni fog. Az Institute for Economics & Peace nemzetközi kutatóintézet előrejelzése szerint a klímaváltozás következményei, így a tengerszint emelkedése, a vízhiány és a termelésátlag visszaesése miatt az évszázad közepére 1,2 milliárdra nő a klímamenekültek száma.
A „klímamenekült” egyébként nem új keletű fogalom, 1985 óta használják, amióta meghatározta Essam El-Hinnawi, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) szakértője. Azokat az embereket sorolják ide, akik „ideiglenesen vagy végleg a hagyományos lakhelyük elhagyására kényszerülnek jelentős környezeti zavarok miatt”.
Nyilvánvalóan ebbe a kategóriába tartoztak például azok, akik 2020 novemberében tömegesen indultak az amerikai határ felé, miután két négyes kategóriájú hurrikán pusztított Hondurasban, Guatemalában és El Salvadorban.
Amar Rahman, a Zürich Insurance Group klímaváltozással foglalkozó egyik vezetője szerint azonban szélesíteni kellene a kategóriába tartozók körét mindazokkal, „akiknek a közösségében közvetve vagy közvetlenül zavarokat okoz a környezetükben bekövetkező rövid vagy hosszú távú változás”. A Zürich internetes magazin szerzője szerint ezzel elfogadnánk, hogy a klímaváltozás nem csupán azonnali veszélyt jelent az emberéletre és az infrastruktúrára, hanem hosszabb távon lassan destabilizál társadalmakat és gazdaságokat.
Erre szemléletes példa a tengerszint emelkedése. Az elmúlt harminc évben a veszélyeztetett térségekben élők száma 160 millióról 260 millióra nőtt, és 90 százalékuk szegény országok vagy apró szigetországok lakosa.
Fotó: Mario Tama / Getty Images
Már érződik a dominóhatás
A helyzetet tovább rontja, hogy a klímakockázatok összekapcsolódnak, és dominóhatást okoznak. „Ha például egy országban emelkedik az átlaghőmérséklet, akkor kevesebb lehet a víz, és romolhat a minősége. Ez pedig betegségek terjedését és az aszály veszélyének növekedését okozhatja, ami miatt csökken a termésátlag, az pedig visszaveti az emberek jövedelmét és szűkíti az élelmiszer-ellátást” – magyarázta.
Ezt a dominóhatást már megérezték például Szíriában, ahol 2005 és 2010 között korábban termékeny mezőgazdasági területek sivatagosodtak el, emiatt zuhant a termésátlag,
800 ezer ember veszítette el a megélhetését, és az ország állatállományának a 85 százaléka elpusztult.
Ugrásszerűen nőttek az élelmiszerárak, 1,5 millió falusi városokba költözött, hogy munkát keressen. Az otthon maradottak mélyszegénységbe süllyedtek, és könnyű célpontjai az Iszlám Államnak.
Bár nem ez vezetett a szíriai polgárháborúhoz, de hozzájárult a feszültség éleződéséhez. Az eredmény az elmúlt évtizedek legsúlyosabb menekültválsága. A konfliktusok és erőszak, valamint a klímaváltozásnak való kitettség kölcsönhatása más helyekre is igaz. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának 2020-as jelentése szerint a konfliktusok elől menekülők 95 százaléka olyan országokból származik, ahol leginkább érződik a klímaváltozás hatása.
