Németország, Franciaország és Nagy-Britannia úgy látja, hogy a és Ukrajna közötti szorosabb kapcsolatok révén Kijevet arra lehetne ösztönözni, hogy még ebben az évben kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal – tudta meg a három kormány tisztviselőitől a The Wall Street Journal (WSJ). Kijev nyugat-európai partnereinek ugyanis egyre erősebbek a kétségei afelől, hogy képes lesz-e visszahódítani az összes területét.
Rishi Sunak brit miniszterelnök a múlt héten vázolta fel egy olyan megállapodás tervezetét, amely sokkal szélesebb körű hozzáférést biztosít Ukrajnának a fejlett katonai felszerelésekhez, fegyverekhez és lőszerekhez, hogy a háború befejezése után megvédhesse magát.
A tervet az Észak-atlanti Szerződés Szervezete júliusi éves ülésének napirendjére szeretné felvetetni.
Párizs és Berlin is támogatja a kezdeményezést, és mindhárom kormány úgy látja, hogy az ukrán önbizalom növelésével ösztönözhetik Kijevet a tárgyalásokat megkezdésére Oroszországgal.
A tisztségviselők ugyanakkor óvatosan fogalmaztak, mert szerintük
a béketárgyalások megkezdésének időpontjára és feltételeire vonatkozó döntést kizárólag Ukrajna hozhatja meg.
Sunak pénteken kiemelte, hogy a Nyugatnak olyan fegyvereket kellene adnia Ukrajnának, amelyek döntő előnyt biztosítanának számára a csatatéren, beleértve a harci repülőgépeket is.
A harcias retorika ellenére azonban egyre nő az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország politikusai körében a kétely, hogy Ukrajna képes lesz-e kiűzni az oroszokat Kelet-Ukrajnából és a Krím félszigetről.
Kezd az is a meggyőződésükké válni, hogy a Nyugat csak bizonyos ideig tud segíteni a háborús erőfeszítések fenntartásában, különösen, ha a egyfajta patthelyzet alakul ki.
Folyamatosan azt ismételgetjük, hogy Oroszország nem nyerhet, de mit jelent ez? Ha a háború elég sokáig tart ilyen intenzitással, Ukrajna veszteségei elviselhetetlenné válnak
– mondta egy magas rangú francia tisztségviselő az amerikai lap szerint.
És senki sem hiszi, hogy képesek lesznek visszaszerezni a Krímet
– tette hozzá.
A WSJ úgy tudja, Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár már akkor is azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, amikor a három vezető a hónap elején Párizsban találkozott, hogy meg kell fontolnia a béketárgyalásokat Moszkvával.
Sőt, az Élysée-palotában tartott egyik vacsorán
Macron azt is felidézte, hogy még az olyan halálos ellenségek is, mint Franciaország és Németország, békét kötöttek a második világháború után.
Macron nagyszerű háborús vezetőként dicsérte Zelenszkijt, de szerinte most már államférfivá kell válnia, és nehéz döntéseket kell hoznia.
Egy brit tisztviselő szerint a NATO-paktum másik célja az lenne, hogy a Kremlre hassanak. Ha Moszkva azt látja, hogy a Nyugat idővel kész növelni katonai segítségét és az Ukrajna iránti kötelezettségvállalásait, az meggyőzheti Moszkvát, hogy nem tudja elérni katonai céljait.
A három nyugat-európai vezető kiszivárgó álláspontjához hasonló megállapítást tett Petr Pavel tábornok is, a Cseh Köztársaság megválasztott elnöke és korábbi NATO-parancsnok a müncheni konferencián a WSJ szerint, amikor azt mondta:
Előfordulhat, hogy olyan helyzetbe kerülünk, hogy Ukrajna egyes részeinek felszabadítása több emberéletet követel, mint amennyit a társadalom elvisel… Elérkezhet az a pont, amikor az ukránok elkezdenek más kimenetelben gondolkodni.
Magára a Sunak-féle NATO-megállapodás tervezetére rátérve az amerikai lap azt írja, hogy
a paktum nem tartalmazna semmilyen kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a NATO-erők Ukrajnában állomásozzanak, és nem biztosítana Kijevnek úgynevezett 5. cikk szerinti védelmet sem,
amely szerint minden tag köteles a másik tagállam segítségére sietni, ha megtámadják.
Azt azonban garantálná, hogy Ukrajna olyan katonai eszközökhöz jusson, amelyekkel az oroszokat a jövőbeni támadásoktól el lehetne riasztani.
Bár a pontos feltételek még nincsenek rögzítve, a tervezet készítői szerint Ukrajna a NATO-szabványos fegyverrendszerek széles köréhez juthatna hozzá, és fegyveres erőit szorosabban integrálhatná a nyugati védelmi ipar ellátási láncába. Németország már jelezte, hogy hajlandó állandó jelleggel egyebek között légvédelmi eszközöket, nehéztüzérséget, harckocsikat és lőszert szállítani. Nagy-Britannia harci repülőgépek rendelkezésre bocsátásáról beszélt. A tisztségviselők szerint ezzel párhuzamosan az egyes tagországok továbbra is kétoldalú katonai segítséget nyújtanának Ukrajnának.
Egy éve tart a háború – legfontosabb cikkeink az évfordulónA háború nem csak a frontvonalakon, de gazdasági téren is zajlik, és a magyar cégekre is nagy hatást gyakorolt. |
