Koszovó a függetlenségét harcok és áldozatok árán szerezte meg, de csak munkával tudja megtartani és növelni – hangsúlyozta Albin Kurti koszovói miniszterelnök pénteken Pristinában országa függetlenségének tizenötödik évfordulója alkalmából.
A koszovóiaknak tisztelniük kell a múltjukat, meg kell emlékezniük azokról, akik a függetlenségért harcoltak, de az előnyeit már nem tudják élvezni
– jelentette ki. Másrészt szem előtt kell tartani, hogy a fiatalokra és a jövő nemzedékekre egy jobb országot kell hagyni – tette hozzá. Albin Kurti kijelentette: Koszovó több dologra is büszke lehet, például arra, hogy az európai országok közül itt vannak a legszélesebb körű jogaik a nemzeti kisebbségeknek.
Sarokba szorította Szerbiát a Nyugat a koszovói konfliktusbanAleksandar Vucic szerint az ukrajnai háború miatt nem engedi a Nyugat, hogy bárki ellentmondjon neki, ezért kell elfogadnia Szerbiának a koszovói kérdés rendezésére tett francia-német javaslatot. |
A függetlenség tizenötödik évfordulója alkalmából katonai és rendőrségi díszszemlét rendeztek Pristinában, és a parlament is ünnepi ülést tartott. Európa legfiatalabb államának tizenöt év alatt sem sikerült rendeznie viszonyát Szerbiával.
Koszovóban 1998–1999-ben fegyveres összecsapások voltak a szerbek és a koszovói albánok között. A 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. A koszovói nemzetközi békefenntartó erők, a KFOR katonái 1999. június 12-én vonultak be Koszovóba. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok elleni erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek kíméletlen etnikai tisztogatásba kezdtek az albánok ellen.
Koszovó kilenc évvel később, 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, ám a tíz évvel ezelőtti megállapodás legfontosabb pontjai a mai napig nem teljesültek.
A nemzetközi közösség az utóbbi hetekben a korábbinál is intenzívebben követelte a két féltől, hogy találjon megoldást a helyzetre, és fogadja el a kapcsolat rendezését célzó, úgynevezett francia-német javaslatot, ellenkező esetben leállhat mindkét ország európai integrációja, és a külföldi befektetések is megcsappanhatnak. A szerb elnök és a koszovói miniszterelnök legközelebb február 27-én ül tárgyalóasztalhoz Brüsszelben.
