Továbbra sem bizonyított, hogy a dohányzás súlyosbítja a Covidot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMint az ELTE keddi közleményében írták, a koronavírus-járvány az egész világot sújtotta, de a megbetegedések és a halálozások száma nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a földrajzi régiók között, és az egyéni kockázatot erősen befolyásolta a fertőzött egyén, a fertőző vírustörzs, illetve a környezet néhány tulajdonsága.
A Covid–19 klinikai lefolyása és kimenetele igen változatos. Annak a megértése, hogy egyes emberek miért esnek át a fertőzésen tünetmentesen, míg mások az életüket vesztik, mind a betegség gyógyításához, mind a járvány kordában tartásához elengedhetetlen.
Zsichla Levente, az ELTE biológia szakának hallgatója és témavezetője, valamint Müller Viktor, a TTK Biológiai Intézetének docense több mint ezer tanulmányt elemzett, hogy átfogó képet adjon arról, milyen folyamatok hogyan befolyásolják a Covid–19 súlyosságát az egyén szintjén.
Tanulmányukban, amely a Viruses című tudományos folyóiratban jelent meg, egyebek mellett részletesen vizsgálták a demográfiai tényezők szerepét (életkor és biológiai nem, illetve ehhez kapcsolódóan a terhesség), a betegség kölcsönhatásait más fertőző és nem fertőző háttérbetegségekkel, valamint a genetikai polimorfizmusok, az életmód, a mikrobióta és a kialakult immunmemória befolyását. Ezen túlmenően áttekintették a koronavírus genetikai változatosságának, valamint az olyan környezeti tényezőknek a hatását, mint a légszennyezés és a társadalmi-gazdasági helyzet.
Vizsgálatukból többek között kiderült, hogy a magas életkor a Covid–19-halálozás legerősebb kockázati tényezői közé tartozik.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy felnőtteknél a halálozás kockázata körülbelül minden 6-7 életévente megduplázódik, és (a világjárvány első nagy hulláma esetében) a 65 és 75 év közötti korosztálynál már meghaladta az 1 százalékot. A jelenségért felelős lehet a tüdő szöveteinek és az immunrendszernek az öregedése, és a korral járó steril szisztémás gyulladási szint megemelkedése is.
A krónikus betegségek egy része is növeli a súlyos Covid–19-kockázatát, de akadnak kivételek és ellentmondásos esetek. Míg az elhízás, a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, a krónikus vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések biztosan kockázatnövelő rizikófaktornak számítanak, addig több immunológiai, neurológiai és mentális megbetegedés esetén az eredmények a mai napig nem egyöntetűek. A tüdőbetegségeken belül is akad ilyen ellentmondás.
Az adatok alapján a férfiak körülbelül kétszer magasabb kockázattal érintettek a súlyos kimenetelű Covid–19-fertőzésben, életkortól függetlenül is.
Több X-kromoszómához köthető gén szerepe és más, az immunrendszerben kulcsszerepet betöltő gének eltérő kifejeződése húzódhat meg a jelenség hátterében.
Az összegzés szerint a nők körében a súlyos kimenetelű Covid-19-betegség kockázata kisebb, mégis nagyobb arányban megfigyelhető a poszt-Covid-szindróma kialakulása. A terhesség pedig külön kockázati tényező a fertőzés lefolyására, a terhes fertőzött nőknél gyakrabban alakul ki terhességi magasvérnyomás-betegség, gyakrabban kerülnek intenzív osztályra, és a következmények a magzatot/csecsemőt is érinthetik.
Kevéssé meglepő, és a kutatási eredmények adatokkal is alátámasztják, hogy a rendszeres fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás jótékony hatással van az általános egészségre és a Covid–19-fertőzés kimenetelére is, míg a túlzott alkoholfogyasztás növeli a súlyos betegség kockázatát.
Mint írták, annál meglepőbb viszont, hogy a légzési funkciókat erősen károsító dohányzás hatása a Covid-fertőzés klinikai kimenetelére a mai napig eldöntetlen. Ezzel szemben a nagy koncentrációjú szálló pornak való hosszú távú kitettséget egyre több kutatás hozza kapcsolatba a súlyos koronavírus-betegséggel – olvasható az összegzésben.
