Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond március 15-e alkalmából Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond március 15-e alkalmából Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál.
Ha két magyar találkozik, rögtön több véleményen vannak, ritka alkalom, hogy Petőfiben mégis egyetértünk, miközben a magyar irodalomban sorjáznak a nagyszerű írók és költők.
Mi magyarok költőien élünk ezen a földön, ahol nagyon is prózaian zajlik az élet
– mondta a kormányfő. Amikor meg kell nevezni valakit, amit meg kell nevezni, amit magyar sorsnak tartunk, akkor Petőfi Sándort nevezzük meg. Talán azért meg a szabadságnak világnyelve van, de van francia, lengyel nyelvjárása. „Így lettünk magyarok a szabad világ részévé, talán megbocsátható részrehajlás, hogy a szabadság magyar legsikeresebb nyelvét, Petőfi nyelvét mind az öt földrészen értik.”
A kormányfő szerint ez egy születésnap, mint amikor a család összegyűl. Szerinte így él a magyar szabadság születésének napja, ezért mondjuk el minden évben annak az esős szerdai napnak a történetét, amikor a márciusi ifjak elindultak.
Innen, Kiskőrösről indult el mindez
– fogalmazott, szerinte hajlamosak vagyunk megfeledkezni a nemzeti hőseink szüleiről. Petrovicsnak sikerült megharcolnia, ám fiai hányattatott sorsúak voltak, Istvánt kényszermunkára ítélték. „Dicsőség a Petrovics családnak” – fogalmazott a kormányfő.
25 évvel a himnusz után, 1848-ban Magyarország már nem ugyanaz az ország, egy fejét felemelő nemzet, amely önbizalommal tekint szét az európai népek között. Vasutat épít, kőhidat húz, gőzhajókat indít el, otthont teremt a magyar kultúrának,
szép jövő előtt álló, csinosodó ország, ekkora jövőt megtenni igazi magyar virtus
– mondta a kormányfő, hozzátéve, mindig kell lennie egy hivatásnak, amely a hétköznapok felett áll, és magasabb értelmet ad az életünknek. Azóta is azt kérdezzük, mi is az a világraszóló küldetés, amelyért érdemes volt felegyenesedni. „A várva várt, keresett szót, az irányt kijelölő mozdulatot Petőfi adta meg a hazának, a szó egyértelmű, a hang tiszta, a mozdulat magával ragadó volt: talpra magyar, éljen a független és magyar szabadság.”
Dicsőség a márciusi ifjaknak.
Ha egy idegen rátekint a 200 éve született Petőfi Sándor életére, aligha hiszi el, amit lát – kezdte a beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő hozzátette: születésekor a költő olyan gyenge volt, hogy spirituszban fürdették, de lett belőle vándorszínész, majd az ország ünnepelt költője.
Nemzetközi forradalmat robbant ki, amely elhozza az országának a szabadságot
– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint beteljesedett rajta saját kívánsága, nem ágyban, párnák közt, hanem a szabadság harcmezején éri a halál. Egy 26 éves röppálya a magyar égbolton, egy villanás, amelyet saját nemzete lélegzet-visszafojtva csodál. Egy külföldi azt mondaná, rejtély, egy amerikai filmrendező, hogy Petőfi-rejtély, de mi magyarok semmiféle rejtélyt nem látunk, magyar sors az övé – tette hozzá.