Békés és erőszakos tüntetések sorozatát robbantotta ki az Egyesült Államok városaiban, amikor 2020. május 26-án a fekete amerikai George Floyd őrizetbe vétele közben megfulladt egy rendőrtiszt térde alatt. Az esemény helyszínén, Minneapolisban és másutt is a defund the police, azaz vedd el a pénzt a rendőrségtől volt a tüntetések egyik fő követelése, ami már akkor is értetlenséget szült, de hatalmas volt a támogatottsága. Három évvel később ennek a mozgalomnak szinte nyoma sem maradt Minneapolisban, vagy máshol – írja a liberális New York Times.

A Protester hold a sign reading "Defund the Police" outside Hennepin County Government Plaza during a demonstration against police brutality and racism on August 24, 2020 in Minneapolis, Minnesota. It was the second day of demonstrations in Kenosha after video circulated Sunday showing the shooting of Jacob Blake -- multiple times, in the back, as he tried to get in his car, with his three children watching. (Photo by Kerem Yucel / AFP)
Fotó: AFP

Az indulathullám elvonulásával a követelés azért csengett le, mert eleve túl egyszerű volt – nem fogalmazott meg világos célokat –, ráadásul az élet felülírta: a rendőrség meggyengítését bűnözési hullám követte, amiből nem kérnek az amerikaiak, beleértve a valamikor forrongó Minneapolist is.

A minneapolisi javaslat 2021-ben az volt, hogy a helyi rendőrséget oszlassák fel, helyette pedig állítsanak fel egy új közbiztonsági ügynökséget, abban a reményben, hogy ez megváltoztatná a hozzáállást a rendfenntartáshoz. Ezt az alternatívát a helyiekkel sem tudták elfogadtatni, 2021 novemberében még népszavazást is tartották róla, de a nagy többség elutasította, pedig a várost túlnyomóan demokrata párti szavazók lakják.

Az erőfeszítések az egyéb alternatív projektek, mint az ifjúsági programok, a mentális egészség kezelése, kínosan lassan indultak el – írta a lap. Úgy tűnik, senki nem tudja, hogyan lehetne megszüntetni a rendőrséget, ami a felindultság hónapjaiban oly természetes követelésnek tűnt, és akkora hévvel védték. 

Miközben ment a vita és a rendőrség lejáratása, a helyi rendőrök tucatjával hagyták el a munkahelyüket. A rendőrség lefokozását a liberális többségű városokban is visszautasították a szavazók.

A Protester hold a sign reading "Defund the Police" outside Hennepin County Government Plaza during a demonstration against police brutality and racism on August 24, 2020 in Minneapolis, Minnesota. It was the second day of demonstrations in Kenosha after video circulated Sunday showing the shooting of Jacob Blake -- multiple times, in the back, as he tried to get in his car, with his three children watching. (Photo by Kerem Yucel / AFP)
Fotó: AFP

Jelenleg Minneapolisban 585 rendőr dolgozik, 2019 elején még 912-en voltak, és a város alapszabálya szerint minimum 731-nek kellene lennie. Sokan egészségügyi okokból, poszttraumás stresszre hivatkozva távoztak.  Elharapódzott a bandaerőszak, csak az idén több mint 4100 járművet lovasítottak meg, majdnem kétszer annyit, mint a múlt év azonos időszakában. Mivel a rendőrség meggyengítése romló közbiztonsághoz vezetett, a republikánusok ezt ki is használták, és a demokratákra tolják a felelősséget.

Jacob Frey minneapolisi polgármester, a rendőrség elpénztelenítésének ellenzője szerint hiba volt így leegyszerűsíteni a kérdést.

Amikor az ügyeket egyszerű lakmusztesztté redukálják, megáll a munka. A kérdések, amiket megvitatnak, nem a megoldásokra vannak kihegyezve, és amire koncentrálnunk kellene, azok a megoldások

– nyilatkozta egy interjúban. 

A lap idézi a 62 éves minneapoisi Charlotte Hallt, aki megérti a rendőrség lebontását követelő fiatal aktivisták haragját, de a kívánságuk utópia volt. „Nem veheted el a pénzt a rendőrségtől, arra szükség van. Dolgoznak odakint rossz rendőrök, de nem mind az” – mondta.

Egyébként a 2013-ban alapított Black Live Matters, a fekete életek számítanak mozgalom, amelynek a népszerűségét a 2020-as felfordulás 67 százalékra repítette, megroggyant, miután illúziónak bizonyultak a boldogító törekvések. A Pew Research Center friss felmérése szerint az amerikai felnőttek 51 százaléka támogatja, ami öt százalékpontos csökkenés 2022-höz képest. A támogatók főleg a fiatalok és a színes bőrűek, a fehér felnőttek között csak 42 százalék az arányuk.