Orbán Viktor miniszterelnök szerint elfogadhatatlan és szégyenteljes, hogy milyen lassan halad az bővítési folyamata. A kormányfő ezt Tiranában jelentette ki pénteken, miután megbeszélést folytatott Edi Rama albán kormányfővel. Orbán felidézte, hogy Albániának 13 évbe telt, mire megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.
A kormányfő szerint
Európának kizárólag a Balkánon van gazdasági növekedési tartaléka,
ezért saját versenyképességének fenntartása érdekében is gyorsítani kell a térség integrációját. Hozzátette, hogy Magyarország, ahogy eddig is, határozottan támogatja Albánia csatlakozási folyamatát. Hangsúlyozta, hogy jelenleg Európát is súlyosan érintő átrendeződések zajlanak a világgazdaságban, ezek rámutatnak a régió gyenge pontjaira, és globális színtéren romlik a versenyképessége.
A miniszterelnök szerint ebben az összefügésben lehetőségként kell tekinteni Albánia és a Nyugat-Balkán integrációjára. Az Európai Unióba jelenleg is Közép-Európa viszi be a dinamikát.
A kormányfő szólt arról is, hogy gazdasági és biztonsági értelemben is meg kell erősíteni Európa térségét. Azonban Nyugat-Európában továbbra sem az az uralkodó meggyőződés, hogy a bővítés segíti az integrációt, ezért
a kérdést napirenden kell tartani, tovább kell dolgozni Albánia tagságáért is.
Kifejtette, hogy Magyarország támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Uniótól kapott felzárkóztatási támogatások 2030-ra arányosan elérjék azt a szintet, amelyben a korábban csatlakozók is részesülnek. A kormány üdvözölte azt a felvetést is, hogy schengeni térség bővítésével sem kell megvárni, hogy egy ország tagja legyen az EU-nak – tette hozzá.
Orbán látogatása során találkozott Lindita Nikollával, az albán parlament elnökével is.
Az úton a magyar és az albán delegáció több együttműködési megállapodást is aláírt, egyebek között a vízipar, vízgazdálkodás területén, illetve az európai integrációs folyamatról.
A küldöttségnek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is tagja volt. A két kormány között tíz éve gazdasági vegyesbizottság működik.
Albán kollégájával együtt azt is megerősítette, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés terén jelentős eredményeket értek el az elmúlt években, és egyetértettek abban, hogy ezt a munkát a következő években is folytatják. Orbán szerint a két országot közös szenvedéstörténet is összeköti, mert mindkettőnek kommunista rendszerekben kellett élniük 40 évig.
Elmondása szerint örömmel hallotta Edi Rama értékelését arról, hogy a magyar befektetők tiszteletteljesen viselkednek, és bizodalmát fejezte ki, hogy ez így is marad. Hozzáfűzte, hogy szeretné, ha albán befektetők is jönnének Magyarországra, hazánk készen áll őket fogadni. Mind a két kormányfő kifejtette, hogy a két országot a hagyományos bilaterális kapcsolatoknál mélyebb viszony fűzi össze. Edi Rama méltatta, hogy Orbán Viktor régóta hisz Albániában, és legutóbbi budapesti találkozójuk óta az együttműködés új irányt vett.
Hangsúlyozta, hogy Tirana integrációját a magyar kormány konkrét lépésekkel is támogatja, így például szakembereket küldött, tapasztalatokat adott át az uniós csatlakozásban minden olyan területen, ahol Albániának szüksége volt rá, és a nyugat-balkáni integrációt támogató alap létrehozásában is fontos szerepet játszott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a két ország között kiváló a kapcsolat, amit Novák Katalin köztársasági elnök közelmúltbéli tiranai látogatása is bizonyít.
Rama azt is külön méltatta, hogy Orbán mennyit tesz az albániai magyar befektetések előmozdításáért. Felidézte, hogy a magyar vállalkozások számos újdonságot vittek az országba, Tirana nagyon elégedett velük, és külön köszöni, hogy tiszteletben tartják a törvényeket és szem előtt a helyi érdekeket is. A magyar cégek cserében otthon érezhetik magukat Albániában.
Az albán kormányfő szerint a magyar jelenlét eddig különösen a távközlés és a bankszektor területén kiemelkedő,
ezeken a területeken a 4iG-t és az OTP Bankot említette is, továbbá közölte, hogy új lehetőségek pedig főként az energetikában és a turizmus terén nyílnak. A turizmus híd a két ország között. Orbán válaszolva erre elmondta, hogy Magyarországnak nincs tengere, a turizmus mégis a nemzeti össztermék több mint 11 százalékát adja.
A koszovói helyzettel kapcsolatos kérdésre válaszolva Rama emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi közösség már felvázolt egy megoldási javaslatot a Koszovó és Szerbia között súlyosan kiéleződött feszültségre, és ez történelmi lehetőség lenne a megbékélésre. Hozzátette, hogy a koszovói rendőrség tagjait, akiket Szerbia területén tartóztattak le, szabadon kellett volna engedni, mert nem követtek el bűncselekményt. Hozzátette: minden lehetséges csatornát felhasználnak annak érdekében, hogy ez mielőbb megvalósuljon.
Szintén kérdésre válaszolva Orbán közölte, hogy hamarosan találkozik Aleksandar Vucic szerb elnökkel, és reményei szerint addigra az említett probléma megoldódik.
