Koszovóval szemben léptetett életbe szankciókat az miután a balkáni ország Brüsszel szerint nem tesz eleget a feszültség csökkentése érdekében a terület északi, szerb többségű részén. Az intézkedések értelmében ritkulnak a magas rangú látogatások és csökken a pénzügyi együttműködés mértéke is Pristinával, hasonlóan a múlt havi amerikai intézkedésekhez.
Az EU külügyi szóvivője, Peter Stani ugyanakkor elmondta, hogy a lépések visszafordíthatók, ám pénzügyi és politikai következményeik lehetnek. A szerb–koszovói kapcsolatok májusban mélypontra süllyedtek, miután a legutóbbi helyhatósági választást a Pristina fennhatóságát el nem ismerő szerbek bojkottálták.
Távolmaradásuk miatt az ország északi részén 2,5 százalékos részvétel mellett választottak albán nemzetiségű polgármestereket. Amikor azonban ők megpróbálták felvenni hivatalukat, zavargások törtek ki, amelyben számos NATO-békefenntartó sérüléseket szenvedett – köztük magyarok is.
Noha Koszovó többször jelezte, hogy hajlandó újra megrendezni a választást, és fokozatosan kivonná különleges rendőri erőit a térségből, az elmúlt napokban ismét fellángoltak a feszültségek – írja a Financial Times. Szerb tüntetők kedden azután vonultak az utcára, hogy a májusi tüntetések egyik feltételezett szervezőjét letartóztatták. Szerdán a szerb hatóságok vettek őrizetbe – könnyen lehet, hogy válaszcsapásként – három felfegyverzett koszovói rendőrt.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök emberrablásnak nevezte a történteket, melyet Millun Millenkovic-Lune letartóztatása miatti bosszúból követtek el a szerbek, míg Szerbia szerint a rendőrök mélyen szerb területen jártak, miközben teljes harci felszerelésben voltak. A szerb hatóságok ezt hajlandók bizonyítani, és Belgrád nemzetközi vizsgálatot követel az ügyben.
A feszültség nem csitul a két ország között, amióta Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét a szerb uralom elleni 1999-es háborút követően.
A túlnyomó többségében albánok lakta terület négy legészakibb településén továbbra is a szerbek vannak többen, akik nem ismerik el Pristina fennhatóságát. Noha a nyugati hatalmak segítségével márciusban úgy tűnt, sikerülhet a feleknek egyezségre jutniuk, a későbbi választások és az azt követő zavargások megmutatták, hogy az egyezség nem életképes.
