A magyar kormány számára aggályos, hogy Ukrajna újabb, 50 milliárd eurós támogatást kapjon a következő négy évben addig, amíg nem tudni, hogyan használta fel az eddigi 70 milliárdot − mondta Tóth Tibor az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán (ECOFIN) Brüsszelben. A makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár szerint
nem elfogadható az sem, hogy az Európai Bizottság által felvett hitelek kamataira úgy fizessünk újabb hozzájárulást, hogy Magyarország ebből a hitelből még mindig nem kapta meg a neki jogosan járó uniós forrásokat.
Az államtitkár emlékeztetett: az uniós költségvetés hétéves időszakának felénél a bizottság módosításokat javasolt, azonban a magyar kormánynak számos aggálya van ezekkel kapcsolatban. A 100 milliárd eurós módosítási csomagban szerepel az úgynevezett Ukrajna Eszköz létrehozása is, amelynek keretein belül 2024 és 2027 között az 50 milliárd euróval segítené Kijevet. Ukrajna támogatását illetően többek között kérdéses, hogy az eddig folyósított és jövőbeli támogatási összeg elköltésének ellenőrzése hogyan történik – részletezte Tóth Tibor. Hozzátette:
az Európai Bizottság azt sem támasztotta alá, hogy a következő évekre egyáltalán elegendő lesz-e az 50 milliárd euró.
El kell kerülni, hogy a támogatást évről évre növelni kelljen az ukrán igények függvényében, mint ahogy azt más uniós eszközök esetében látjuk – emelte ki az államtitkár.
A politikus azt mondta, hogy Ukrajnának EU-tagjelöltként biztosítania kell a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat, ez a javaslat szerint feltétele annak, hogy Kijev megkapja a pénzt. Amíg ez a feltétel nem teljesül, Magyarország, amelynek kiemelten fontos a határon túli magyarok védelme, nem tudja támogatni a bizottság javaslatát.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Bizottság egy olyan hiteltörlesztéshez kér a kamatok növekedése miatt pluszpénzt Magyarországtól, amelyből az országnak járó támogatást eddig nem kapta meg. Kiemelte: mindezzel párhuzamosan nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy 2015. óta a határvédelmi kiadások már bőven meghaladják a 650 milliárd forintot, azonban Brüsszel ennek alig több mint 1 százalékát térítette meg.
