„Akárhogy is ordítják a háborút körülöttünk, a magyarok nincsenek egyedül békevágyukkal” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az augusztus 20-i katonai tisztavatáson a budapesti Kossuth téren.
A miniszter az esküt tevő honvédtisztekhez szólva azt mondta: eddigi világunkat a határainktól nem messze dúló olyan háború forgatja fel, amelynek könyörtelensége és pusztító ereje azt hittük, már a múlté. Az ebben látott hadviselés és annak politikai és gazdasági következményei világossá tették, hogy új világrend van születőben, melynek végeredményét nem látjuk, de azt igen, hogy a konfliktus akár világméretű összecsapásba torkollhat – tette hozzá. A miniszter kiemelte:
a magyar álláspont a saját történelmi tapasztalatunk alapján teljesen világos, az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése a jó és helyes megoldás.
A katolikus egyház feje itt, ezen a téren, alig néhány hete Magyarország védőszentjéhez, Szűz Máriához imádkozott a békéért. Ferenc pápa szavai a szívünkbe vésték: akárhogy is ordítják a háborút körülöttünk, a magyarok nincsenek egyedül békevágyukkal – fogalmazott a honvédelmi miniszter.
Emlékeztetett rá: a magyar kormány már jóval a háború kitörése előtt példátlan haderőfejlesztésbe fogott, abból a hosszú távú politikai realitásból kiindulva, hogy a békéhez erő kell. Ez a küldetésünk mára teljes korszakváltást jelent a magyar haderőben és a nemzeti ellenálló képességünkben. NATO-szövetségi keretben új magyar haderő születik – mondta. A politikai és katonai irányítóknak az a kötelességük – tette hozzá –, hogy felállítsanak egy modern, ütőképes, olyan elrettentő erővel rendelkező honvédséget, amely képes az ország biztonságát garantálni.
De vezetni ezt a hadsereget önöknek kell
– jegyezte meg.
Soha nem feledhetik, hogy eljöhet egy olyan idő, amikor csak önök és a testületük az, amely a végzet és népünk közé tud állni. Az ehhez szükséges technika meglesz. Azonban ezek a fegyverek csak annyira jelentenek erőt, amennyire bátor katonák kezelik ezeket – mondta. A tisztektől azt kérte, gondoljanak nagy tisztelettel Szent Istvánra mint elődjükre és példaképükre, hiszen Szent István király katona és hadvezér is volt, aki ugyan mélyen hívő keresztény volt, de harcosként a fegyverek erejében bízott. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a tiszteknek új beosztásaikban a „jól vezetni¨ vastörvényei alapján kell döntéseket hozniuk, ez a „vastörvény” pedig tiszti esküjük, „amely kötelezi önöket, hogy előrébb helyezzék az ország, a honfitársaik és beosztottjaik érdekeit, mint a sajátjukat”.
Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke köszöntőbeszédében arról beszélt, az eskü nem csupán a honvédtisztek és szeretteik életét változtatja meg, de több tízezer magyar család biztonságát is garantálja. Kiemelte: a magyar katonákra mindig, minden körülmények között lehetett és lehet ezután is számítani, legyen szó az ország megvédéséről vagy emberéletek és anyagi javak megóvásáról. Hozzátette: az esküt tevők ma itt erre teszik fel az életüket, arra, hogy akár harcban is meg kell mérettetni magukat, és a tisztek immár nemcsak bajtársaikért és leendő csapataikért tartoznak felelősséggel, hanem hazánkért, Magyarországért is. A katonáktól azt kérte, kiváló szolgálattal mindig legyenek méltók a társadalom bizalmára és elismerésére.
Megalkuvást nem tűrve, minden körülmények között őrizzék meg egyenruhájuk és vele a Magyar Honvédség becsületét, akár az életük árán is
– fogalmazott a Honvéd vezérkar főnöke. Idén a Parlament előtti Kossuth Lajos téren 166-an tették le katonai esküjüket. A honvédtisztek fogadalmukat kardrántással, és „a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg.
Az eskütétel után Berta Tibor katolikus tábori püspök és Jákob János protestáns tábori püspök fohászt mondott. Az avatás végén a Magyar Honvédség három Gripen vadászgépe úgynevezett díszelgő áthúzással, piros, fehér, zöld csíkot húzva repült át a Kossuth tér felett, köszöntve az esküt tett tiszteket.
