Az Oroszország ellen hozott szankciók csekély hatásairól beszélt egy interjúban az osztrák külügyminiszter. Alexander Schallenberg a német Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak nyilatkozott, és szóba kerültek az orosz szankciók.
Fotó: Anadolu Agency via AFP
Kiemelte, hogy a szankciók ellenére a nyugati cégek továbbra is Oroszországban vannak, illetve az orosz cégek is folytatták a működést Németországban vagy Ausztriában. Hozzátette, hogy Moszkva teljes kizárása az európai életből nem lehetséges, mivel túl sok szál fűzi össze a feleket. Ausztria esetében a gázkérdést emelte ki, mivel Bécs továbbra is a földgáz felét Oroszországból szerzi be.
Az ország teljes energiaszükségletének 12 százalékát fedezi az orosz gázszállítás
– az interjút a Magyar Nemzet szemlézte.
Schallenberg kitért a Raiffeisen Bank kérdésére is. A bankot sok támadás érte, amiért nem hagyta el Oroszországot a háború kitörése után. A külügyminiszter kifejtette, hogy a globálissá vált világban nem olyan egyszerű egy cégnek kivonulni egy országból. Hozzátette, hogy a nyugati cégek 90 százaléka továbbra is ott van az oroszoknál.
Szijjártó Péter arra kérte Ausztriát, hogy most már ne akadályozza Románia schengeni csatlakozásátUdvariasan, de határozottan arra kérte Ausztriát a magyar külgazdasági és külügyminiszter, hogy ne álljon tovább a román schengeni csatlakozás útjába. Románia Magyarország egyik legnagyobb gazdasági partnere, nemzetgazdasági érdek Budapest számára, hogy zavartalan legyen a határátlépés a két ország között. |
Csak kevés cég döntött úgy, mint a McDonald’s, amely teljes egészében elhagyta Oroszországot. A V4NA nemzetközi hírügynökség arról írt, hogy
az országban a hétköznapokban apróbb nehézségeken kívül a társadalom nem érzi a bőrén a szankciók hatásait.
A V4NA szerint a szankciók a valóságban az Egyesült Államoknak kedveznek. A német állami tulajdonú bankokat egybefogó Landesbank egyik vezető közgazdásza, Gertrud Traud szerint a háborút nem lehet szankciókkal megnyerni.
