A georgiai kormány az illetékes intézményekkel közösen részletes tervet dolgozott ki, amelyet egy térségbeli nukleáris háború esetén alkalmaznának – közölte Grigol Liluasvili, a Georgiai Állambiztonsági Szolgálat vezetője pénteken újságírókkal.
Fotó: Shutterstock
„Önök számára ismert, hogy
a fennálló kihívások nem zárják ki a nukleáris fegyverek alkalmazását.
Nem az országunkra gondolok, hanem a régió egészére. A kormány vezetésével, az illetékes ügynökségek és az állambiztonsági szolgálatunk részvételével kidolgoztunk és jóváhagytunk egy cselekvési tervet, mely szerint minden ügynökségnek van forgatókönyve, amelyet meg kell valósítanunk, ha bekövetkezik a legrosszabb” – mondta.
Hozzátette azt is, hogy az egészségügyi minisztériumnak konkrét terve van
- a gyógyszerek tartalékolására és
- az emberek gyógyítására, valamint
- a légoltalmi helyek kialakítására.
Liluasvili ugyanakkor leszögezte, hogy nukleáris csapás esetén a bunkerek alkalmatlanok lehetnek a feladatra.
Grúzia szerepe a közép-európai energiaellátás biztonságában és a környezetvédelmi célok elérésében az elkövetkezendő időszakban számottevően növekedni fog – erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt. A tárcavezető egy korábbi nyilatkozatában azt is elmondta, hogy Azerbajdzsán és Georgia is úgy döntött, nagymértékben ruház be a megújuló energiaforrások kiaknázásába, majd ezeket a megújuló, alapvetően szélenergián alapuló energiaforrásokat Európába kívánják exportálni.
A történetben Magyarország is érintett, ugyanis a tavaly év végén létrejött, négyoldalú, azeri–grúz–román–magyar megállapodás értelmében a világ leghosszabb víz alatti elektromos áramkábelét fogják lefektetni a közeljövőben, mégpedig a Fekete-tenger alatt. Nemrégiben emiatt látogatott Grúziába Orbán Viktor miniszterelnök is.
