A víz – amely a világ legértékesebb, de leginkább alulértékelt erőforrása – nemcsak az élelmezésbiztonságot, hanem az emberiséget és a bolygó egészségét is veszélyeztető, egyre súlyosbodó globális válság középpontjában áll – figyelmeztet a WWF hétfői kiadott jelentése.

A világ édesvízi ökoszisztémái folyamatosan romlanak.
Fotó: WWF/Ruben Smit

Az élelmezési világnap alkalmából közzétett, Az olcsó víz magas ára (The High Cost of Cheap Water) című jelentés szembesít a rideg valósággal: a vizes élőhelyek éves gazdasági értéke eléri a mintegy 58 ezermilliárd dollárt, amely a globális 60 százalékának felel meg.

A jelentés megállapítja, hogy

a vízből származó közvetlen gazdasági előnyök – mint például a háztartások vízfogyasztása, a mezőgazdasági öntözés és az ipari felhasználás – éves szinten minimum 7,5 ezermilliárd dollárt tesznek ki.

Ami viszont még ennél is jóval többet ér, azok a vizes élőhelyekből származó olyan, nem látható hasznok, mint a víztisztítás, a lakosság védelme az áradásoktól és aszályoktól, a jó termőképességű talaj megőrzése vagy a széntárolás. A jelentés szerint ezek értéke hétszer nagyobb, mintegy 50 ezermilliárd dollárra tehető.

Mindezek ellenére a világ édesvízi ökoszisztémái folyamatosan romlanak, ami egyre jobban veszélyezteti ezeket a gazdasági előnyöket és hasznokat, így az emberek gazdasági jólétét, testi-lelki jóllétét és biztonságát is. 

1970 óta a vizes élőhelyek harmada tűnt el világszerte, az ezekhez kötődő élőlények száma pedig átlagosan 83 százalékkal csökkent.

Ez a katasztrofális trend hozzájárult ahhoz, hogy egyre több embert érint a vízhiány és a bizonytalan élelmiszer-ellátás, folyók és tavak száradnak ki, egyre nagyobb problémát jelentenek a szennyezések, és az édesvizekből származó élelmiszerforrások, mint például a természetes vizeken folytatott halászat termékei egyre inkább hanyatlanak.

Ahol van víz, ott van élelem, de ez fordítva is igaz

A nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlat a folyókat és ártereket veszélyeztető legfőbb tényezők közé tartozik. Az öntözéshez használt túlzott vízkivétel – különösen a felszín alatti vízhasználat esetén – jelentősen hozzájárul a vízhiányhoz is. Az egykori természetes ártereken ma már gyakran szántóföldi növénytermesztésre használt földterületek találhatók, ennek következtében pedig csökken a táj vízbefogadó és víztisztító képessége, nő az aszálykockázat, a töltések közé szorított folyók árvízlevezetési képessége pedig romlik.

A mezőgazdasági termelés lehetőségeit alapvetően határozza meg, hogy milyen vizeink állapota.
Fotó: WWF/Randy Fath

A klímaváltozás kopogtat Magyarország képzeletbeli ajtaján, gondoljunk csak az idei őszre vagy a tavalyi nyárra. Mindezzel összefüggésben a felszín alatti vizek szintje egyre inkább süllyed, ami rámutat az erősödő vízhiányra. Ilyen helyzetben nem lenne szabad pazarlóan bánni a vízkészletekkel, és fel kellene készülnünk az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségekre.

Büszkén mondjuk, hogy hazánk húszmillió embert is képes élelemmel ellátni, de ez csak addig igaz, amíg van víz a talajban. A mezőgazdasági termelés lehetőségeit ugyanis alapvetően meghatározza, hogy milyen a felszíni és felszín alatti vizek állapota

– mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.

A fenntartható magyar iparfejlesztés két kulcsa: víz és mezőgazdaság

Az élelmezési világnap alkalmából a WWF Magyarország felhívja a figyelmet arra, hogy a Magyarországon zajló intenzív és vízigényes iparfejlesztési folyamatok kockázatosak a hazai élelmiszeripar jövője szempontjából is.

Hazánk a vízproblémák ellenére elsősorban mezőgazdasági ország, adottságaink alapján a élelemtermelés terén vagyunk képesek hatékonyan és helyben alapanyagot előállítani.

A fenntartható élelmiszer-termelés érdekében ki kell használnunk előnyeinket: bár a mennyiségi termelési versenyt nem nyerhetjük meg a piacokat elözönlő, olykor bizonytalan minőségű ukrán terményekkel szemben, azonban a minőségi termeléshez minden adottságunk megvan.

Mindaddig azonban, amíg a magyar élelmiszeripari alapanyagok jó része exportra kerül, jelentőségéhez képest nemzetgazdasági szinten alacsony hasznot hoz az agrárium. Ráadásul így a fogyasztók is jobban ki vannak szolgáltatva az ellátási láncoknak és inflációnak. Mindebből kifolyólag a hazai élelmiszeripar megerősítése elengedhetetlen lenne – szögezte le a szakértő.

Az emberiség fogyasztása szerdán lépi át azt a mennyiséget, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni

Öt nappal lassult a fogyasztás mértéke, de 1970-ben még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát.

A kelet-közép-európai WWF 2022 októberében tette közzé a fenntartható élelmiszer-ellátás alapelveit, amelyek tudományos alapokon nyugvó ajánlásokat fogalmaznak meg az élelmiszer-kiskereskedők, az élelmiszeripari vállalatok és a termelők számára.