Az ukrán–orosz konfliktus felőrlő állóháború felé halad, ami Oroszországnak kedvez, mert újjáépítheti katonai erejét – közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka. A The Economist című brit hetilapban szerdán közzétett cikkében Zaluzsnij azt írta, hogy Ukrajnának kulcsfontosságú új katonai képességekre és haditechnikai eszközökre – legfőképpen légierőre – van szüksége, hogy kitörhessen az ilyen jellegű hadviselés csapdájából.
Alapvető fegyverek, mint a rakéták és lőszerek, továbbra is létfontosságúak. De Ukrajna fegyveres erőinek kulcsfontosságú katonai képességekre és haditechnikára van szüksége, hogy kitörjön az ilyen fajta háborúból. A legfontosabb a légierő
– szögezte le Zaluzsnij cikkében, amelyet a látványos áttörést nem eredményező, öt hónapja megindított ukrán ellentámadás nyomán tett közzé.
Zaluzsnij a felőrlő háború kapcsán hangsúlyozta: „Ez Oroszországnak fog kedvezni, lehetőséget teremtve, hogy újjáépítse katonai erejét, fenyegetést jelentve az ukrán fegyveres erőkre és magára az ukrán államra.”
Az ukrán hadsereg főparancsnoka rámutatott az orosz légi fölényre, amely megnehezítette az ukrán csapatok haladását, és amely miatt Kijev masszív dróntámadásokba fogott, hogy túlterheljék az orosz légvédelmet.
Mint írta, Ukrajnának hatékonyabban kell megsemmisítenie a tüzérségi állásokat, és jobb aknamentesítési módszert kell találnia. Hangsúlyozta, hogy
a nyugati katonai segélyek elégtelennek bizonyultak a helyenként 20 kilométer mély orosz aknazárakkal szemben.
Egyben szorgalmazta Ukrajna katonai tartalékainak megerősítését, illetve azt is, hogy kiszélesítsék a kiképezhető, illetve behívható ukrán állampolgárok körét. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Ukrajna területén csak korlátozottan van lehetőség kiképzésre, és rámutatott a katonai szolgálat elkerülését lehetővé tévő joghézagokra is.
„Próbáljuk megoldani ezeket a problémákat. Bevezetünk egy egységes nyilvántartást a hadkötelesek számára, és ki kell terjesztenünk a kiképezhető, illetve behívható állampolgárok személyi körét Bevezetjük a harci gyakornokságot, amelynek keretében a frissen behívott és kiképzett személyzetet tapasztalt harctéri egységekbe helyezzük, hogy felkészítsük őket” – írta az ukrán hadsereg főparancsnoka.
Éles lőszerekkel gyakorlatozik Románia a Fekete-tengernél
Romániában a Fekete-tenger partján található Midia-foki lőtéren kéthetes hadgyakorlat kezdődött, ahol Patriot rakétaelhárító üteggel rendeznek éleslövészetet – jelentette az Agerpres hírügynökség a román védelmi minisztérium (MAPN) közleményére hivatkozva.
A 74-es Mihai Bravu légelhárító ezred katonái pénteken vonulnak ki a Románia által frissen beszerzett haditechnikával a Konstancától 20 kilométernyire északra, a Duna–Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál lévő, föld-levegő rakéták tesztelésére alkalmas lőtérre. A november 17-ig tartó, egy évvel ezelőtt betervezett Patriot Spark 23.11 elnevezésű hadgyakorlat célja a Románia által 2020-ban hadrendbe állított első Patriot rakétaelhárító üteg működésének tesztelése és hitelesítése, valamint a légelhárító csapatok műveleti képességeinek javítása – tudatta a MAPN.
A védelmi tárca korábbi bejelentése szerint Románia idén négy Patriot rakétavédelmi üteget állít hadrendbe a tervezett hét közül, amelyek beszerzéséről 2017-ben fogadott el törvényt a bukaresti parlament. A csaknem négymilliárd dollár értékű beszerzésről 2017-ben állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.
Ukrajna újra meghosszabbíthatja a hadiállapotot
Ismét meghosszabbítanák az orosz–ukrán háború kitörése óta érvényben lévő hadiállapotot Ukrajnában. Ezzel egyidejűleg szintén 90 nappal tolják ki az általános mozgósítás időtartamát is – számolt be róla a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai hírportál.
A kijevi parlament hamarosan újra meghosszabbítja a hadiállapotot és az általános mozgósítást – jelentette be Telegram-csatornáján Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő. A honatya szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök néhány napon belül az országgyűlés elé terjeszti az erről szóló rendeletét. Ez sorrendben immár a kilencedik ilyen intézkedés lesz a háború kitörése óta.
Mivel a háború továbbra is zajlik, így így minden bizonnyal a parlament is rábólint majd erre. Várhatóan a hadiállapotot és a mozgósítást további 90 nappal, azaz 2024 februárjáig hosszabbítják majd meg.
Ez Oroszország leghatékonyabb fegyvere, amitől rettegnek az ukránok
Az orosz Lancet öngyilkos drónok a leghatékonyabb fegyverek Ukrajna ellen – írta a brit kormány egy jelentésben, amely az orosz–ukrán háborúban tapasztalható orosz légi fölényről szólt. Ukrajna ugyan megpróbált dróncsapásokkal teret nyerni magának a levegőben, de itt nem veheti fel a versenyt az orosz haderővel.
A Lancetek a leghatékonyabb fegyverek, amelyeket Moszkva az elmúlt 12 hónapban bevetett Ukrajnában
– közölte a brit védelmi minisztérium.
Az ukrán háború hatására Oroszország rengeteg pénzt és energiát fektetett a dróntechnológia fejlesztésébe – írta meg a Newsweek.
Oroszország szerint veszélyben van a Zaporizzsja atomerőmű
Oroszország szerint Ukrajna nukleáris katasztrófát kockáztat azzal, hogy támadásokat hajt végre Európa legnagyobb atomerőművének, a Zaporizzsja atomerőműnek a közelében. Az orosz tudósítás szerint kilenc ukrán drónt semmisítettek meg az erőmű közelében. A 2022. március eleje óta orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai üzemben hat, szovjet tervezésű VVER-1000 V-320 típusú, vízhűtéses és vízzel moderált reaktor található, amelyek urán–235-öt tartalmaznak.
Az orosz Honvédelmi Minisztérium azt nyilatkozta, hogy „Kijev továbbra is provokációkat hajt végre azzal a céllal, hogy növeljék a katasztrófa esélyét a zaporizzsjai atomerőműben és megzavarják a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) alkalmazottainak munkáját”, olvasható a The Guardian közlésében.
Jöhetnek az orosz atomkísérletek: Putyin aláírta a tiltó egyezményből való kilépést
Aláírta Oroszország kilépését az atomkísérleteket tiltó nemzetközi egyezményből Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön. A törvény szövege szerint november 2-tól Oroszországot már nem köti az ENSZ által támogatott szerződés.
A szerződést 1996-ban írta alá Oroszország és az Egyesült Államok, az orosz ratifikációra azonban csak 2000-ben került sor, míg az Egyesült Államokban sosem – idézi fel a The Moscow Times.
A szerződés így sosem lépett hatályba, hiszen azt sosem ratifikálta minden aláíró ország. A kimaradók között van Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael az atomhatalmak közül és az atomfegyverekkel nem rendelkező Irán és Egyiptom.
Oroszország az ukrán infrastruktúra támadására készül
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára kijelentette, Oroszország arra készül, hogy kritikus támadásokat hajtson végre Ukrajna infrastruktúrája ellen, amint a hőmérséklet kellően alacsony lesz. Danilov szerint akkor várhatók a támadások, amikor megkezdődik a fűtési szezon – írja a The Kyiv Independent.
Danilov elmondta, hogy Ukrajna már régóta készül erre a forgatókönyvre, állítása szerint az ország kritikus infrastruktúrája „ellenőrzés alatt van”, és külsős országok is szolgáltatnak további légvédelmet.
Azokat a kritikus létesítményeket próbálják majd támadni, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi lét fenntartásához
– mondta Danilov.
Prigozsin fia vezeti tovább a Wagner csoportot, elkezdődött a toborzás
Több orosz forrás is arra utal, hogy a repülőbalesetben elhunyt Jevgenyij Prigozsin fia, Pavel vette át a Wagner csoport vezetését. Ami a zsoldosseregből megmaradt, az most már a Roszgvargyija kötelékébe tartozik.
A csoport helyi sajtóbeszámolók szerint Perm és Novoszibirszk régiókban a toborzást is újrakezdte – jelenti háborús összegzésében a Háborús Tanulmányok Intézete.
A beszámolók szerint a szervezet már nem toboroz a börtönökben, ahogy betegségekkel küzdőket sem vesz fel. Katonai bloggerek szerint is Pavel Prigozsin a zsoldossereg új vezére, és úgy vélik, a kinevezése arra utal, hogy a Wagner túléli, hogy a Roszgvargyija kötelékébe került.
Avgyijivka azt mutatja, hogy az orosz vezérkar semmit sem tanult
Az Avgyijivkánál zajló orosz offenzíva legfőképp azt jelzi, hogy az orosz hadvezetés semmit sem tanult a korábbi időszak hibáiból. Elemzők szerint a támadás körülményei arra utalnak, hogy az orosz hadvezetésnek nem sikerült a korábbi kudarcos támadásokból levonnia a megfelelő következtetéseket.
A Háborús Tanulmányok Intézete elemzése rámutat, hogy a tavaly téli nyugat-donyecki orosz offenzíva is hasonlóan katasztrofális ember- és páncélozottjármű-veszteséget okozott, különösen Vuledar térségében, ahol az erődített állások ellen indultak rohamra az orosz csapatok.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a háború kezdete óta az oroszok több helyen is indítottak hasonló offenzívákat, ám a legújabb, Avgyijivkánál megindított támadás arra utal, hogy a következtetéseket nem sikerült levonni ezekből.
Több mint nyolcezren érkeztek Ukrajnából szerdán
Az ukrán–magyar határszakaszon 4674-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3856-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
