Elbukott a francia parlament alsóházában Emmanule Macron elnök kulcsfontosságú migrációstörvény-javaslata. A jobboldalról és a baloldalról is leszavazták az indítványt, amely a kormány szerint segített volna ellenőrizni a bevándorlást, és ugyanakkor jobban integrálni a migránsokat.
Fotó: Mohammed Badra / POOL / AFP
A baloldali képviselők szerint azonban a tervezet túlságosan elnyomó volt – míg a jobboldaliak szerint nem elég kemény. Lehetővé tette volna, hogy könnyebben kiutasíthassák azokat a bevándorlókat, akiket legalább ötéves börtönbüntetésre ítéltek, és többek között megnehezítette volna, hogy maguk után hozzák a családjukat Franciaországba.
Megszüntette volna azt a tilalmat is, hogy kitoloncoljanak olyan bevándorlót, aki 13 éves kora előtt érkezett az országba,
mint például az az állítólagos oroszországi születésű iszlamista, aki októberben meggyilkolt egy francia tanárt.
Sokkal megengedőbb azonban, mint a jobboldali többségű felsőház, a szenátus által javasolt, amely erősen korlátozta volna az illegális migránsok hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz és egyéb juttatásokhoz.
Fotó: Lou Benoist / AFP
Macron keményvonalas belügyminisztere, Gérald Darmanin határozottan kiállt a törvényjavaslat mellett. A parlamenti vita előtt azt írta az X-platformon, hogy az elfogadása esetén lehetővé tenné, hogy a kormány deportálja a „nagyon veszélyes” külföldieket, többek között a kábítószerrel kereskedőket.
A balközép Szocialista Párt képviselője, Arthur Delaporte szerint azonban a javaslat „igazságtalan, botrányos és fenyegetés a demokráciára”.
Macron pártja a 2022. júniusi választáson elveszítette a parlamenti többségét, a kormány azóta gyakran nem képes szavazást nyerni a törvényhozásban – emlékeztetett a BBC.
Darmanin a kudarc után felajánlotta a lemondását, Macron azonban nem fogadta el, hanem megkérte a belügyminisztert – Elisabeth Borne kormányfővel együtt –, hogy találjon más megoldást a törvény elfogadtatására.
A Reuters szerint a kormánynak több lehetősége is van: visszaküldeni a tervezetet a szenátusnak, a két ház képviselőiből álló közös bizottságnak, hogy találjanak kompromisszumos megoldást, vagy visszavonni, amire csekély az esély. Át is erőltetheti szavazás nélkül, ahogyan a nyugdíjreformmal tette.
