Képtelenségnek nevezte egy vasárnapi tévéműsorban Vlagyimir Putyin orosz államfő Joe Biden amerikai elnöknek azt az állítását, hogy Moszkva megtámadhatja a NATO-t.
Ez teljes képtelenség. Úgy gondolom, hogy ezt Biden elnök is érti, ez csak egy szófordulat, hogy igazolja az orosz viszonyban folytatott elhibázott politikáját
– jelentette ki Putyin a Rosszija 1 csatorna Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában. Oroszországnak nincs erre semmi oka, nem érdeke – sem geopolitikai érdeke, sem gazdasági, politikai vagy katonai érdeke –, hogy háborút indítson a NATO-országok ellen. Nincsenek területi követeléseink egymással szemben, nem kívánjuk rontani a velük való kapcsolatokat. Mi a kapcsolatok fejlesztésében vagyunk érdekeltek – hangsúlyozta.
Azt mondta, hogy Oroszországnak nincsenek problémái az észak-atlanti szövetség országaival, és éppen ők azok, akik mesterségesen problémákat kreálnak, mert nem akarják vetélytársnak Oroszországot.
Kifejezte meggyőződését, hogy a szövetség további bővítése nem hoz nagyobb biztonságot Európának.
Nehezményezte, hogy Oroszország harminc éve próbál megegyezni Európában a biztonság elveiről, de válaszul vagy cinikus megtévesztéssel és hazugságokkal vagy nyomásgyakorlási és zsarolási kísérletekkel szembesült, miközben a szövetség Moszkva tiltakozása ellenére folyamatosan bővül, és egyre közelebb kerül Oroszország határaihoz. Leszögezte, hogy a nyugati országoknak a jövőben meg kell találniuk a kapcsolódási pontokat Oroszországgal, mert számolniuk kell vele.
Putyin szerint Washington Moszkva állítólagos háborús terveire vonatkozó álláspontja téves. Egyúttal valószínűtlennek nevezte, hogy az Egyesült Államok, figyelembe véve a világ fejlődési kilátásait, annyira érdekelt lenne abban, hogy Oroszországnak stratégiai vereséget okozzon, ahogyan ezt ott húsz évvel ezelőtt gondolták, és ahogy ezt nyilvánosan ki szokták jelenteni.
Nem hiszem, hogy ez magának az Egyesült Államoknak is nemzeti érdeke lenne
– fogalmazott az orosz elnök.
Az elnök egy korábbi interjúban elismerte: a biztonsági és hírszerzési szerveknél szerzett húszéves tapasztalata, majd a későbbi, kormányzati funkciókban elnyert ismeretei ellenére a 2000-es évek elején naiv elképzelése volt arról, hogy az egész úgynevezett civilizált világ megértette: Oroszország megváltozott, nincs már ideológiai konfrontáció, és nincs is rá ok. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy támogatta az országon belüli szeparatista törekvéseket, és a Szovjetunió összeomlása után Oroszországot is el akarta pusztítani, hogy erőforrásai birtokába jusson.
