EU: bővítési hullám jöhet – a magyar elnökség eltökélt

„A magyar lesz minden idők leginkább bővítéspárti európai uniós elnöksége, amikor a valós teljesítmény lesz a középpontban a csatlakozási tárgyalások során, nem a megfelelés a politikai nyomásgyakorlásnak” – jelentette ki Szijjártó Péter kedden Brüsszelben.

A külgazdasági és külügyminiszter az és Georgia közötti társulási tanács ülése után tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy nem fogják engedni, hogy mesterségesen összekössék egyes országok csatlakozási folyamatait, ahogy azt sem, hogy bármely csatlakozni vágyó ország lemaradó csatlakozási folyamata túszul ejtse a jobban teljesítőkét.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország álláspontja szerint a csatlakozási tárgyalás során nem jelent érdemet, ha valamelyik tagjelölt háborúban áll, sőt a közösségnek nem szabadna importálnia semmifajta fegyveres konfliktust. „A bővítési folyamat pont arról kell szóljon, hogy a stabilitást és a békés fejlődés lehetőségét terjessze ki” – jelentette ki.

Milyen államokat szeretne Magyarország uniós tagként látni?

A magyar elnökség idején a realitások talaján kívánják tartani a csatlakozási folyamatot. Példaként felhozta, hogy a tagság megadása előtt nem lehet elvárni azt, hogy egy adott ország száz százalékban idomuljon a közösség kül- és biztonságpolitikájához, ugyanis a regionális realitásokat is figyelembe kell venni. „Én mindig áhítattal hallgatom, amikor egyes tagországok arról beszélnek, hogy az igazságszolgáltatás tiszteletét és függetlenségét hogyan kell fejleszteni az egyes tagjelölt országokban, aztán utána pedig azt követelik tőlünk, hogy egy szélsőbaloldali verőembert engedjünk ki vagy fejtsünk ki nyomást az igazságszolgáltatásra, hogy az milyen döntést hozzon”.

Kifejtette, hogy Magyarország az év második felében szeretné hozzásegítené 

• Szerbiát az új csatlakozási fejezetek megnyitásához, 
• Montenegrót több fejezet lezárásához, 
• Bosznia-Hercegovinát, Georgiát és Moldovát pedig a valós, érdemi tárgyalások megindításához.

A miniszter szerint rendkívül nehéz időszakban kerül sor a magyar elnökségre, amikor folyamatosan romlik a kontinens globális befolyása, versenyképessége és biztonsági helyzete. Olyan új tagállamok kellenek az Európai Uniónak, amelyek hozzák ezt az új lendületet és a frissességet, mint például a nyugat-balkáni országok vagy Georgia vagy Moldova.

Aláhúzta, hogy a jelenlegi helyzetben az EU-nak legalább akkora, sőt talán még nagyobb szüksége is van az újonnan csatlakozókra, mint fordítva. A probléma csak annyi, hogy mindennek a belátása még nem történt meg.