A román államnak adott igazat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának (ICSID) washingtoni székhelyű nemzetközi választottbírósága a kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési perben – jelentette be pénteken késő este Marcel Ciolacu román kormányfő, írja a Krónika Online.
A kormányfő a közösségi oldalán posztolt bejegyzésben azt írta, hogy Romániának nem kell kártérítést fizetnie amiatt, hogy nem tette lehetővé a Fehér megyei településen a kanadai társaság által tervezett színesfémbánya megnyitását.
Megnyertük a Verespatak-pert! Harcoltunk Romániáért, hiszen igazságtalan lett volna, hogy valamennyi adófizetőt és nyugdíjast büntessenek egyes románellenesek gazemberségéért
– fogalmazott posztjában a kormányfő. Mindez azt is jelenti, hogy a román államot arra sem kötelezik, hogy engedélyezze a bányanyitást.
Ehhez képest az ítélet arról rendelkezik, hogy a kanadai bányatársaságnak 1,1 millió euró kártérítést kell fizetnie a román államnak perköltség címén.
„Köszönöm a Romániát professzionálisan képviselő ügyvédeknek, tisztesség és becsület! A románoknak nem kell szenvedniük egyes kormányfők döntése miatt, akik személyes érdekeiket a nemzeti érdekek fölé helyezték” – írta bejegyzésében Marcel Ciolacu.
A román állam tarthatott a kártérítéstől
Az erdélyi magyar lap megjegyzi, hogy az ítélet önmagában is óriási horderejű, de annak ismeretében is nagy jelentőségű, hogy a bukaresti kormány illetékesei az elmúlt hetekben folyamatosan kész tényként tálalták, hogy a román állam el fogja veszíteni a kártérítési pert. Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és Marcel Bolos liberális pénzügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Románia nagy eséllyel 6,7 milliárd dollár kártérítést fizethet a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat javára a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt. A pénzügyi tárca vezetője azt is előrevetítette: a román államot a bíróság arra kényszerítheti, hogy engedélyezze a ciántechnológiás projekt megvalósítását.
Nem tetszett a kanadaiaknak, hogy az Unesco-világörökség része lett Verespatak
A kanadaiak a perben arra hivatkoztak, hogy a kormány 2010-ben helytelen módon felvette a Verespatakra tervezett aranykitermelés helyszínének egy részét a történelmi műemlékek listájára, a környezetvédelmi minisztérium kilenc éven keresztül (2006–2015 között) nem adott ki ajánlást a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatáról, majd 2013-ban a parlament elutasította az aranykitermelést lehetővé tevő törvénytervezetet. Emellett azzal érveltek, hogy a kormány kezdeményezésére Verespatakot 2021-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, ami jogilag lehetetlenné tette a bányaprojekt megvalósítását – részletezte az Agerpresnek adott válaszában a kormány sajtóosztálya.
Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki az országban, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.
