Szárítókötél helyett napelem – Berlin úttörő a teraszok hasznosításában
Nem éppen a „merjünk nagyot álmodni” lehet a mottója a mini napelemek elterjesztésének. Azt már megszokhattuk, hogy Európa-szerte gombamód szaporodnak a gigantikus napelemparkok, és szélkerekek épülnek. Az innováció a tengerre is kimerészkedik, azaz a nyílt tengeri szeles időjárást is igyekeznek az öreg kontinens országai kihasználni, hogy elkerüljék az energiahiányt, és elősegítsék a zöldátállást. Ezek nagyberuházások, amelyek eurómilliókba kerülnek, és akár a finanszírozás megnehezülése miatt csúszhatnak is.
Ahhoz is hozzászokhatott az európai ember, hogy a családi házas zöldövezetekben egyre többen hasznosítják a háztetőt, azaz telepítenek rá napelemeket.
Ebből a „buliból” eddig kimaradtak társas- és panelházak lakói, mivel nekik nincs saját tetőjük, amelynek a hasznosításáról maguk dönthetnének.
Forradalmi újítás
Ezen a helyzeten változtatna a német Einhorn, ugyanis
piacra dobta a strandpléd méretű, a társasházak kicsi erkélyére optimalizált napelemrendszerét.
A nagyobb takaróval megegyező méretű modul ára 550 euró körül alakul, és a berlini cégnél ambiciózus célt fogalmaztak meg, annyit terveznek eladni, hogy kiváltsák a széntüzelésű erőműveket. A lehetőség a berliniek érdeklődését is felkeltette: eddig 360 ezren regisztráltak a programra – írja a Bloomberg.
Németország tavaly 14 gigawattal bővítette a napelemkapacitását, ami rekord a régió országaiban.
A napenergia most először elérhető a városlakók számára
– mondta Christoph Kost, a Fraunhofer ISE energiarendszerekért felelős vezetője.
A sokemeletes tömbök esetében a napelemek telepítését a nehézkes adminisztráció mellett az is lassította, hogy az összes lakónak bele kellett egyeznie a tetőn való változtatásba.
A kormányzat is érezte, hogy tennie kell valamit, ugyanis a 2030-ra kitűzött klímacélok eléréséhez meg kell háromszoroznia napenergia-használatát. A Bundestag döntött: gyorsan leegyszerűsítették a mini napelemek regisztrációját, hogy a bürokrácia oldaláról is támogassák az erkélynapelemek telepítését.
És a számok
Átlagosan egy erkélypanel az adott háztartás fogyasztásának egytizedét fedezi, nagyjából évente 115 eurót lehet a segítségükkel megtakarítani a villanyszámlán. Ugyanakkor Berlin városa akár 500 euróval is támogatja a panel beszerzését, s eddig csaknem 10 ezren igényeltek támogatást. Szerencse, hogy
a német fővárosban használt régebbi villanyórák is „kétirányúak”,
így elvben adott a betáplálás lehetősége, ha az adott háztartás nem fogyasztja el azonnal az általa termelt energiát. Ez persze a hálózatüzemeltetőt kihívás elé állítja, akkumulátorok beszerzésére azonban nincs esély, mivel az energiatároló valószínűleg drágább lenne, mint az egész minirendszer.
Mindössze egy kérdés maradt: ha az erkélyt elfoglalják a napelempanelek, akkor
hol fogják szárítani ruháikat a berliniek?
Ha ugyanis tömegek vásárolnak szárítógépet, akkor – a berendezések fogyasztása miatt – „füstbe megy” az energia spórolása.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
