Az Európai Uniónak legalább 800 milliárd eurót kellene csak az energetikai infrastruktúrába fektetnie ahhoz, hogy teljesítse a 2030-ra kitűzött éghajlati célokat és versenyképes maradjon a piacon – olvasható az Európai Ipari Kerekasztal (ERT) brüsszeli lobbicsoport kedden közzétett jelentésében.
Az EU legmagasztosabb célkitűzéséről, a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig történő eléréséről eddig is tudni lehetett, hogy hatalmas beruházásokat igényel az energiainfrastruktúrába: ehhez 2,5 ezermilliárd euróra lenne szükség, ám az ERT jelentése szerint a zöldátállás elindításához már most el kell kezdeni a költekezést.
A 2030-as célokhoz az uniónak és tagállamainak 800 milliárdot kellene elkölteniük, amelynek jelentős részét a magánberuházások ösztönzésére kellene fordítani
– nyilatkozta Dimitri Papalexopoulos, a lobbicsoport energiaátalakítással és éghajlatváltozással foglalkozó bizottságának elnöke a Financial Timesnak. Szerinte a következő 5 évben a kontinensnek be kell fejeznie az alapok lefektetését, enélkül ugyanis elveszíthetjük a versenyképességünket a gyorsan fejlődő szektorban.
Az EU eddigi teljesítménye azonban nem ad okot sok bizalomra: 2010 és 2018 között a tagállamok összesen mintegy 32 milliárd eurót fektettek a villamosenergia-hálózatok fejlesztésébe, ezt a trendet követve pedig 2050-ig több mint 60 százalékos finanszírozási hiány alakulna ki.
Az ERT szerint egy ilyen mértékű átállást a magánszektor egyedül, kormányzati támogatás nélkül nem tud végrehajtani, főleg akkor, amikor az uniós vállalatok még mindig egy történelmi gazdasági visszaesés következményeivel küzdenek.
Kétszer ennyi pénzre lenne szükség, hogy Európa elérje a klímacéljaitPontosan kijelölte a teljesítendő dekarbonizációs célokat az ám iparkodni kell, hogy ez sikerüljön. Konkrétan kétszer ennyi pénzre lenne szükség ahhoz, hogy tartható legyen a 2030-as, 2040-es és 2050-es célérték. |
A blokk számára továbbra is hatalmas problémát okoz a világjárvány alatt lezuhanó, és azóta is volatilis kereslet, az orosz–ukrán háború és az azt követő energiaválság, valamint a fojtogató bürokrácia, amelyek mellett nehezen lehet végrehajtani ilyen strukturális változásokat. Az államkasszákat ráadásul olyan egymással versengő kiadási célok is terhelik, mint a belföldi hadiipar bővítése, Ukrajna gazdasági támogatása és a menekültválság.
Emiatt az unió vezetői abban bíznak, hogy a zöldátállás megvalósításához szükséges, több százmilliárdos beruházások elsősorban magántőkéből érkeznének – ezt azonban a vállalatok elutasítják.
Februárban csaknem ezer ipari szervezet és cég írt alá egy nyilatkozatot, amelyben felvázolták, hogy „sürgősen együttműködésre, kiszámíthatóságra és bizalomra van szükség az európai iparpolitikában”. Az állami támogatási projektekben pedig olyan forrásokat jelöltek meg, mint az eddig ki nem használt uniós helyreállítási alap, amelyből végre lehetne hajtani a zöld beruházásokat.
Az ERT jelentésében kiemelték, hogy az uniónak még mindig hatalmas előnye van más nagyhatalmakkal szemben, mivel az egységes piac megkönnyíti a nemzetközi erőfeszítések végrehajtását. Ennek fenntartásához azonban orvosolni kell a kínai és amerikai agresszív iparpolitikákkal szembeni sebezhetőségeket.
Az elmúlt években könnyű volt a nettó zéróról beszélni, hiszen béke és jólét volt. Most azonban a növekvő nemzetközi befektetések és a klímaváltozás növekvő fenyegetése mellett végre tennünk is kell a célok eléréséért
– jelentette ki Kristian Ruby, az uniós energiatermelők szakmai szervezetének, az Eurelectricnek a főtitkára, aki szerint a beruházások késleltetése csak tovább fogja növelni az átálláshoz szükséges összegeket.
Több tízezermilliárd forint kellene ahhoz, hogy Magyarország elérje az EU klímacéljaitMagyarországon is egyre nagyobb szerepet játszik a zöldfinanszírozás, a pénzintézetek egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdaság zöldítésére, a zöldhiteltermékek, illetve a zöldkötvények piacra dobására. Az Európai Unió tagállamai közösen tűzték ki azt a célt, hogy az EU 2050-re karbonsemleges legyen, ez azonban nagyon jelentős pénzösszegeket igényel. |
