Közélet

Oroszország egyik legnagyobb félelme: Ukrajna könnyedén megtámadhatná a Krímet

Az orosz fekete-tengeri flotta meggyengülésével kérdésessé vált a Krím sorsa. Meglehet, hogy egyelőre egy elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozónak tűnik (ahogy Vlagyimir Putyin nevezte korábban), viszont ugyanez a veszélye is: Oroszország sok fontos hadi egységet tömörített a félszigetre, ezzel pedig Ukrajna egyik legnagyobb célpontjává vált.

Tavaly októberben az Egyesült Királyság fegyveres erőkért felelős minisztere Oroszország fekete-tengeri flottájáról úgy vélekedett, funkcionális vereséget szenvedett, valamint azt mondta, meglehet, hogy a Krím egy elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozónak tűnik, de egyre veszélyesebb minden fontos hadi járművet egy helyen tartani. Most különösen, amikor a déli csücsökben található Szevasztopol az elmúlt hónapokban több ukrán támadást is elszenvedett. A fekete-tengeri flotta meggyengülésével és az ukrán haderő megerősödésével (az amerikai támogatásnak köszönhetően) a Krím valós célponttá válhat Ukrajna célkeresztjében.

Oroszország, Krím, Kercs
Oroszország egyik legnagyobb félelme: Ukrajna könnyedén megtámadhatná a Krímet, ha akarná / Fotó: Stringer

Amerikából két dolog veszélyezteti a Krímet: az ATACMS ballisztikus rakéták és Joe Biden elnök döntése, miszerint engedélyezte, hogy Ukrajna használja fegyvereit orosz területeken lévő katonai célpontok megtámadására. Az első ilyen nyilvánvaló célpontok a kercsi hidak lehetnének, melyeket március elején már ért ukrán tengeridrón-támadás. Akkor egy helikopterrel felszerelt járőrhajót is sikerült megsemmisíteni.

A Krími híd továbbra is kritikus logisztikai utánpótlási vonal: félszigeten és a Dnyipro mentén is ellátja az orosz csapatokat.

A híd most már az amerikai ATCMS rakéták hatósugarán belül van, azt viszont nem tudni, hogy Biden mely robbanófejek használatát engedélyezte. Ha az ukrán erők engedélyt kaptak az egységes robbanófejek használatára, akkor lehet ok az aggodalomra, ugyanis azokkal könnyedén meg lehetne semmisíteni a hidat – írja a The Telegraph.

Ukrajna legfőbb célpontja a Krímen

A brit hírszerzés szerint Oroszország a Kercsi-szoros déli oldalán elkezdett visszahelyezni nyolc, korábban a nagy viharokban megsérült gátbárkát. Ezek képesek megakadályozni az ukrán tengeri drónok becsapódását azzal, hogy elirányítják őket, de a Magura V5-ös drónok még ezeket is ki tudják játszani. A bárkák közé egy drónellenes lánc is fel lesz fűzve, amely képes befogni a támadóegységeket, és a bárkán fegyveresek is állomásozhatnak.

Nehéz május elé néz Ukrajna, felkészül a nyári offenzívára

Ukrajna május közepétől nehéz helyzet elé néz – mondta Kirilo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzési főnöke. A vezérőrnagy úgy fogalmazott, hogy „nem lesz armageddon, ahogy sokan mondják, de május közepétől gondok lesznek”. Budanov nem árult el ennél többet, azt viszont tudni lehet, hogy a következő nagy orosz offenzíva május végére vagy június elejére várható, ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette.

Az ukrán erők könnyen kihasználhatják a rendelkezésükre álló arzenált:

egy Storm Shadow rakétával rést ütnek az egyik gátbárkán, melyen könnyedén átirányítanak egy tucat Magura V5-ös tengeri drónt, és máris bejutottak az öbölbe.

Ehhez természetesen szükséges, hogy a Storm Shadow átjusson az orosz légvédelmen, a Magura drónokat pedig ne fedezzék fel idő előtt. Ezzel egy időben megtámadhatják a vasútvonalat, és elvághatják a a dnyiprói front és a különböző krími támaszpontok minden utánpótlási vonalát. Annak ellenére, hogy a vasutat gyorsabban lehet megjavítani, mint a hidat, mégis hamar feltorlódnának az ellátási problémák.

Oroszország félelme: lesz ukrán partraszállás a Krímen?

Egyes elemzések már odáig is merészkednek, hogy lassan eljön az ideje, hogy Ukrajna partraszállási hadműveletet hajtson végre a Krímen. Az ukránok már elszánt erőfeszítéseket tettek, hogy átjussanak a Dnyipro folyón, de ott felkészült védelembe ütköztek. Az elmélet szerint 

a Krímen való partraszállás sokkal elképzelhetőbb, mivel nincs annyira védve, mint a dnyiprói frontvonal, így nagyobb esélyük lenne az ukrán csapatoknak.

Ezt viszont a Nyugat elképzelhetetlennek tartja, mert az ukránok híján vannak a tengeri erőknek ahhoz, hogy egy teljes körű partraszállást vezényeljenek le a Krímen. A brit elemzők szerint egyre kevesebb orosz katona akad, akit „a vezetés hajlandó bedobni a húsdarálóba”, és nem akarnak több orosz férfit a frontra küldeni. Sokak szerint Oroszországnak végtelen forrásai vannak, de ez nem igaz, főleg, ha az emberekről van szó.

Ettől függetlenül a kérdés adott: hogyan fordítja Ukrajna előnyére az elszigetelt Krímet? Lehet, hogy Ukrajnának egyáltalán nincs szüksége a bevonulásra, elég lesz a kivéreztetés is. Akárhogy is lesz, a Krím stratégiailag fontos célpont marad mindkét fél számára, és egy béketárgyaláson elképzelhetően erős tárgyalási pont lesz.

 

orosz-ukrán háború Kercsi-híd krími híd krím-félsziget ukrajna
Kapcsolódó cikkek