Ukrajna május közepétől nehéz helyzet elé néz – mondta Kirilo Budanov, Ukrajna katonai hírszerzési főnöke. A vezérőrnagy úgy fogalmazott, hogy „nem lesz armageddon, ahogy sokan mondják, de május közepétől gondok lesznek”. Budanov nem árult el ennél többet, azt viszont tudni lehet, hogy a következő nagy orosz offenzíva május végére vagy június elejére várható, ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette.
Budanov elismerte, hogy Moszkva gyalogsága jobb felszereléssel rendelkezik, mint korábban. Ugyanakkor elmondta, hogy Oroszországnak a katonai járművek és más nehéz hardverek minőségének romlásával kell szembenéznie, mivel ezek főként raktárakból származó javított, helyreállított, hosszú távú tárolásra szánt felszerelések – írja a The Kyiv Independent.
Akik 2022-ben részt vettek a teljes körű invázió első szakaszában, igazi profik, harci tapasztalattal rendelkező szerződésesek voltak. De azóta szinte mindegyik távozott
– mondta a vezérőrnagy, arra célozva, hogy bár az orosz gyalogság felszerelése fejlett, a katonák tapasztalatlanok. Ez viszont nem változtat a helyzeten, hogy Oroszország több katonával és lőszerrel rendelkezik, ez pedig nagy hátrány Ukrajnának.
Az ukrán sajtó viszont azt állítja, hogy a nyári orosz offenzívát viszont fel fogják tudni tartóztatni az érkező amerikai katonai segéllyel. Ehhez viszont arra lesz szükség, hogy a következő hetekben Oroszország támadásai ne tudják feltartóztatni az Egyesült Államokból érkező katonai segélyt, és az időben meg tudjon érkezni. Egy ukrán jelentés ezt megerősíti: „az orosz erők az elkövetkező hetekben valószínűleg fokozni fogják a folyamatban lévő rakéta- és dróncsapásokat, hogy kihasználják a fogyóban lévő ukrán erőforrásokat.”
Ukrajna viszont valószínűleg képes lesz tompítani a jelenlegi orosz offenzívát, feltéve, hogy az újraindított amerikai segítség azonnal megérkezik.
Az amerikai képviselőház szombaton széles körű kétpárti támogatással elfogadott egy 95 milliárd dolláros törvénycsomagot, amely biztonsági támogatást nyújt Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak, noha a segélyeket nem fogják olyan gyorsan folyósítani, mint ahogy arra Kijevnek szüksége lenne.
Ismét lecsapott Odesszára az orosz drónflotta
Dróntámadást hajtottak végre az orosz erők hétfőre virradó éjjel a dél-ukrajnai Odessza megye ellen, találat ért egy agrárvállalkozást, ahol raktárépületekben és mezőgazdasági gépekben esett kár - közölte Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon.
A kormányzó hozzátette, hogy személyi sérülést nem okozott a támadás. Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy az éjjel hét darab Sahid típusú kamikaze drónnal és három Sz-300-as, illetve Sz-400-as légvédelmi rakétával támadta Oroszország Ukrajnát. Ezek közül a légvédelem öt drónt semmisített meg.
A drónokat az orosz erők a megszállt Krím félszigetről, míg a rakétákat Donyeck megye orosz ellenőrzés alá került területéről indították.
Újabb ukrán települést vettek be az oroszok
Elfoglalta a donyecki régióban lévő Novomihajlivka települést az orosz hadsereg, miközben négy frontszakaszon sikerült előretörnie – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. Az orosz hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán 16 ukrán ellenroham hiúsult meg, és az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén csaknem 900 katonát veszített. Közülük a legtöbben, több mint 400-an az Avgyijivka körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
A minisztérium a hétfőn megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egy „légvédelmi pozicionálási területet”, egy személyzet nélküli hajókat tároló raktárt, egy német Marder gyalogsági harcjárművet, egy brit FH-70-es vontatott tarackot, valamint 240 drónt.
Hatalmas bajban Ukrajna, az oroszok még az amerikai fegyverek érkezte előtt áttörhetnek
A nyugati diplomáciai és katonai vezetők megkönnyebbüléséhez, melyet az ukránoknak szánt amerikai segélycsomag várható érkezése okoz, aggodalom vegyül, melynek tárgya, hogy mielőtt az amerikai fegyverek megérkeznek, további veszteségeket szenvedhet el a fronton Ukrajna.
Ahhoz ugyanis idő kell, hogy a hétvégén elfogadott amerikai fegyverszállítmány hatása érezhető legyen a fronton, ahol több magas rangú NATO tisztviselő is attól tart, hogy orosz áttörés következhet a következő hónapban. A Handelsblattnak nyilatkozó tisztviselők komoly veszélyről beszéltek a csatatéren.
Az uniós kül- és hadügyminiszterek luxemburgi ülésén Siementje Möller német védelmi államtitkár elmondta, hogy a helyzet egyre romlik, és az ukránok szinte minden téren hiányt tapasztalnak. A NATO is úgy véli, hogy a helyzet a frontvonalon rosszabb, mint azt általában gondolják, ugyanis az amerikai törvényhozást megbénító viták alatt
Ukrajna egész egyszerűen kifogyott mindenből, legyen szó lőszerről vagy tüzérségi eszközökből.
A helyzet súlyosságát egy ukrán tisztviselő is elismerte a lapnak.
Nem számít az amerikai hadisegély az oroszok szerint
Kedvezőbb pozíciókat foglal el az orosz hadsereg a fronton, amin az ukránoknak nyújtott amerikai támogatás sem változtat – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki szerint ez a dinamika már mindenki számára világos.
A szóvivő szerint az amerikai hadisegély magának Ukrajnának is nagyobb veszteségeket fog okozni a háborúban. Hozzátette, hogy tisztában van azzal is, hogy ezen összegek nagy része valamilyen formában Amerikában marad, így Amerika lesz attól gazdagabb. Az orosz vagyon lefoglalásáról szóló amerikai törvényjavaslatra kitérve Peszkov elmondta, hogy a kisajátítás nem tekinthető legitim intézkedésnek és orosz ellenintézkedéseket és jogi eljárásokat helyezett kilátásba.
Szijjártó: Brüsszel világháborúra készül Ukrajna kudarca miatt
A brüsszeli döntéshozók világháborús készülődéssel reagálnak a mostanra kritikussá vált ukrajnai harctéri helyzetre annak ellenére is, hogy a fegyverszállítások stratégiája totális kudarcot vallott az utóbbi évek során - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy mára kritikussá vált a harctéri helyzet Ukrajna szempontjából, egyre nagyobb hátrányban vannak Oroszországgal szemben, amiből Brüsszelben igen veszélyes következtetést vonnak le, s "világháborús készülődéssel" reagálnak, ekként az ülés majdnem minden résztvevője is a fegyverszállítások jövőjéről, egyfajta "kétségbeesett raktárkisöprésről" beszélt.
Szerinte a brüsszeli reakció az ukrán szempontból egyre rosszabb hadszíntéri helyzetre az, hogy minél több fegyverszállításra kerüljön sor, sok százezer, sok millió darab lőszerről, fegyverről volt itt szó, sok milliárd euró értékben, "holott jól tudjuk, hogy ez a stratégia totális kudarcot szenvedett az elmúlt két évben".
Egyelőre hiába vár a Patriotokra Ukrajna
Hiába kutatnak lázasan az ukrán légvédelem megerősítésének módja után, az európai had- és külügyminiszterek hétfői luxemburgi találkozóján nem ajánlottak fel újabb Patriot-rendszereket Kijev számára.
Noha a hétvégén az amerikai képviselőház jóváhagyta a legújabb, 60 milliárd dolláros csomagot Ukrajna számára, ez az uniós miniszterek szerint nem jelenti azt, hogy az európai országok elégedetten hátradőlhetnek. A tanácskozásra érkező Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint egy napig lehet ünnepelni, de fel kell készülni a holnap csatáira is, ezért nincs itt az ideje a pihenésnek.
Az ukrán infrastruktúra elleni egyre hevesebb orosz bombázások árnyékában nő a nyomás azokon az országokon, melyek rendelkeznek Patriot légvédelmi rendszerekkel – ami jelenleg az első helyen áll az ukrán kívánságlistán –, hogy adják át a légvédelmi rakétákat az ukránoknak. Hétfőn azonban egyik ország sem állt kötélnek.
Levegővételhez juthat szorult helyzetéből Ukrajna
Az amerikaiakkal együtt várhatóan az európaiak is újabb fegyverszállítmányokról és légvédelmi rendszerekről dönthetnek Ukrajnának. Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei hétfőn gyűlnek össze, ahol többek közt ez is terítékre kerül – írja a Financial Times.
Kijev sürgős kérelemmel fordult a nyugati szövetségesei felé április elején, főképp légvédelmi rendszerek, például amerikai gyártmányú Patriotokért vagy szovjet fejlesztésű S-300-asok, küldését igényelte. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap az X-en írt: "A Patriotokat csak akkor lehet légvédelmi rendszereknek nevezni, ha működnek és életeket mentenek, nem pedig mozdulatlanul állnak valahol raktárbázisokon".
Eddig az európai közül csak Németország jelentett be szállítást, mégpedig egy Patriot rendszert.
Kreml-szóvivő: Moszkva válaszolni fog a lengyelországi atomfegyverekre
Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Az orosz államfő sajtótitkára arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök egy interjúban kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.
Duda a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy a nukleáris fegyverek lengyelországi telepítése már régóta téma a lengyel–amerikai tárgyalásokon, és Varsó készen áll erre. Indoklásként azt hozta fel, hogy Oroszország „egyre inkább militarizálja” a kalinyingrádi régiót, és Fehéroroszországba is atomfegyvert telepített.
A katonák természetesen elemezni fogják a helyzetet, ha ezek a tervek valóra válnak, és bármilyen helyzetben megtesznek mindent, ami csak szükséges, minden szükséges válaszlépést, hogy garantálják biztonságunkat
– fogalmazott Peszkov.
A háborútól tartanak leginkább a románok
Romániában nem a megélhetéssel kapcsolatos gondok, hanem az ország háborúba sodródásának lehetősége miatt aggódnak a legtöbben – mutatta ki az INSCOP közvélemény–kutató hétfőn közzétett felmérésében.
A News.ro hírportál által megrendelt, április 10. és 20. között készült országos közvélemény-kutatás szerint
a megkérdezettek 33 százaléka jelölte be az ország háborúba sodródását a legfőbb aggodalmaként,
míg a drágulástól való félelem lecsúszott a második helyre 28,6 százalékkal. Az INSCOP felidézte, hogy a tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában – a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolása után – készült felmérés idején a háborús aggodalmakat a megkérdezettek még csak 9,9 százaléka sorolta az első helyre. Akkor a legtöbben (24,5 százalék) a drágulástól tartottak, és attól féltek (22,7 százalék), hogy elveszítik munkahelyüket. Ez utóbbit a mostani felmérésben a résztvevők már csak 4,7 százaléka jelölte meg legfontosabb aggodalmaként.
Hamarosan amerikai atomfegyvereket telepíthetnek Lengyelországba
Lengyelország hajlandó megengedni a NATO-szövetségeseknek, hogy atomfegyvereket telepítsenek a területére – jelentette be a lengyel elnök. Andrzej Duda közölte, hogy Oroszország már tett hasonló lépéseket tavaly, amikor taktikai nukleáris fegyvereket vitt Fehéroroszországba.
Az elnök az is közöle, hogy már régóta tárgyalnak az Egyesült Államokkal az atomfegyverek lengyelországi telepítéséről – írta meg a The Kyiv Independent.
Ha szövetségeseink úgy döntenek, hogy a nukleáris megosztás részeként nukleáris fegyvereket telepítenek a területünkre is, hogy megerősítsék a NATO keleti szárnyának biztonságát, készen állunk rá
– mondta Duda. Hozzátette, hogy ebben semmi különös nincsen. Szerinte azzal, hogy Lengyelország az észak-atlanti szövetség tagja, vannak bizonyos kötelezettségei. A NATO keleti szárnyának megerősítése Duda szerint közös politikai érdek.
Oroszország keményen visszavág vagyona elkobzásáért
Oroszországnak joga van elkobozni a nyugati vagyont, miután az amerikai képviselőház elfogadott egy törvényt a befagyasztott orosz értékek potenciális átadásáról Ukrajna számára – ismételte meg a fenyegetést a duma elnöke.
Washingtonban elfogadtak egy jogszabályt az orosz vagyon elkobzásáról annak érdekében, hogy kiprovokáljanak az Európai Unióból egy hasonló lépést, ami megsemmisítő erejű lesz az európai gazdaság számára
– reagált a nemzetközi segélycsomag hétvégi szavazására Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke, Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségese.
Vologyin véleménye ebben a kérdésben nem változott, tavaly ősszel egyszer már figyelmeztetett, hogy Moszkva válaszképpen elkobozza az uniós vagyont, ha Brüsszel „ellopja” az övéket és Ukrajna megsegítésére vagy újjáépítésére használja.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még tovább ment, egy december végi sajtótájékoztatón bejelentette: már készen is van egy orosz lista az amerikai, európai és egyéb külföldi vagyonról, amelyet elkoboznak, ha a legfejlettebb ipari országok, a G7 vezetői úgy döntenek, hogy lefoglalják az orosz jegybank tartalékaiból befagyasztott 280 milliárd dollárt.
