A párizsi Notre-Dame-székesegyház szombaton újra megnyitja kapuit, öt és fél évvel azután, hogy tűzvész pusztította el tornyait és tetejét – a gótikus remekmű teteje perceken belül összeomlott.
A 860 éves középkori székesegyházat, amely Franciaország és Párizs jelképe is, aprólékosan helyreállították, új tornyot és bordásboltozatot kapott, a támpillérek és a faragott kő vízköpők visszanyerték régi pompájukat, az aranydíszítések pedig fényesebben ragyognak, mint valaha.
2019. április 15-én este a helyszínre siető párizsiak és a tévénézők világszerte elborzadva figyelték, ahogy a székesegyház tornya és teteje a tomboló tűzben összeomlott – nem sokon múlt, hogy az egész épület a lángok martalékává válik.
Az egész bolygó megrázkódott azon a napon
– mondta Emmanuel Macron francia elnök a szombati megnyitó ünnepség előtt. „Az újranyitás élménye – azt hiszem és szeretném hinni – ugyanolyan erős lesz, mint a tűzé, de ez a remény élménye lesz” – mondta a francia elnök.
Macronnak, akinek hatalmát egyre mélyülő politikai válság fenyegeti, a nagyszabású eseménnyel lehetősége nyílik kissé elterelni a franciák gondolatait a krízisről. Az átadási ünnepség magyar idő szerint 18 óra után nem sokkal kezdődik.
Jelen lesz Donald Trump megválasztott amerikai elnök és Vilmos brit herceg,
valamint számtalan állam- és kormányfő, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A megnyitó jó alkalom arra, hogy Macron az összefogást, Franciaország egységét demonstrálja – vagy legalábbis megpróbálja ezt. Michel Barnier miniszterelnök megbuktatása, a francia politikai élet káoszba taszítása ugyanis ennek pont az ellenkezőjét mutatja. Macron bejelentette, hogy Barnier kormánya ügyvezetőként folytatja az ország ügyeinek intézését.
Pénteken késő este Macron hivatala és a párizsi egyházmegye közölte, hogy az erős szél miatt az ünnepségeket teljes egészében a székesegyházban kell megtartani. Macron eredetileg arra számított, hogy a székesegyházon kívül mond beszédet.
A Notre-Dame több mint egy párizsi vagy francia műemlék. Egyben egyetemes műemlék is
– mondta a Reutersnek Damien Berne történész. A székesegyház alapkövét 1163-ban tették le, és az építkezés a következő évszázad nagy részében folytatódott, a 17. és 18. században pedig jelentős felújítások és kiegészítések történtek. A mostani felújításra a világ minden tájékáról ömlött a pénz –
Macron hivatala szerint több mint 840 millió euró jött össze.
Ez akkora összeg, hogy elég az épület további részeinek restaurálására. A katolikus egyház most arra számít, hogy a székesegyház évente mintegy 15 millió látogatót fogad majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.