Borzasztó adat: nagyon sok magyar településen ihatatlan a csapvíz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint Magyarországon a települések több mint harmadában valamilyen módon a csapvíz minősége nem felel meg az egészségügyi előírásoknak.
Szám szerint 1126 faluban és községben kifogásolt minőségű a víz, vagyis olyan anyagok találhatók benne,
amelyek nem feltétlenül veszélyesek az egészségre, de kellemetlen szagot és ízt adnak a víznek.
Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy kiderült, a Pilis mellett található Monorierdő ivóvizében is meghaladta a határértéket a fonálférgek és egyéb férgek értéke.
A G7 cikke szerint az igazán problémás települések száma körülbelül 140-re tehető országosan: 110 településen eseti bakteriológiai kifogásról beszélhetünk, míg további 27 településen kémiai szempontból nem elfogadható az ivóvíz minősége – itt még tisztálkodáshoz sem javasolt a csapvíz.
A cikk szerint a Csongrád-Csanád vármegyei Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jánoshida, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Cégénydányád, Gemzse, Gyügye, Ilk és Kisléta lakóinak otthonában kémiai szempontból nem elfogadható a víz minősége, vagyis fürdeni sem lehet a csapvízzel.
A Vas vármegyei Bejcgyertyános vagy a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Berkesz, és a Bács-Kiskun vármegyei Bugac, illetve Kisszállás lakóinak a lakásában a tisztálkodásra alkalmas víz folyik a csapból, azonba a víz itt sem javasolt emberi fogyasztásra. A Pest vármegyei falvak sem maradnak le a listáról, itt van például Bénye, ahol szintén csak forralás után lehet inni a csapvízből.
A lap szerint sok falu vízellátó rendszerei elavultak, a vízkezelési technológiák sem felelnek meg a modern kor követelményeinek. Ennek eredményeként rendszeresek a szivárgások, és a szennyeződés is nagymértékű, így a vízben tovább szaporodnak a különböző baktériumok, elsősorban a Coliform baktériumok, amelyek károsak az egészségre. Ezzel szemben a Pest vármegyei településeken inkább az okoz gondokat, hogy a 2010-es évek kiköltözési hullámaiban megugrott a lakosságszám, és a vízhálózatok nem bírják a terhelést.
