Egyáltalán nem Bécs lesz a követendő példa a magyar pályaudvarok átalakításában

Az építési és közlekedési miniszter által tavaly a nagy pályaudvarok átalakításáról szóló koncepció bemutatásakor derült ki, hogy a magyar állam a kiválasztott befektetőkkel 99 évig üzemelteti majd a pályaudvarok ingatlanjait.

Lázár János hozzátette, hogy a MÁV a magánbefektetőkkel közös ingatlanfejlesztési társaságokat hoz létre, vagyis a haszonból a későbbiekben az államnak is részesednie kell. A Világgazdaság megkeresésére az Építési és Közlekedési Minisztérium közölte, hogy hét kiemelt vasútállomás fejlesztésére érkeztek már pályázatok:

Később a MÁV a lapunknak elmondta, hogy a pályaudvarok felújítása azonban országos, térségi és helyi szinten is megvalósul: összesen 62 helyszínre több mint 49 darab fejlesztési ötlet érkezett a MÁV csoporthoz. Majd a csoport a Szabad Európával közölte, hogy a jelentős érdeklődés miatt a pályázati kiírásban jelzett egy hónap nem lett elegendő,

„Ennek érdekében a kiíró február 28-án nem zárja le a pályázat értékelési szakaszát, azt a hiánypótláshoz szükséges időszakkal meghosszabbítja” – írta a MÁV csoport.

Magyarországnak a lengyel modell „a legjobb kiindulópont”

Egy interjúban Lázár János úgy fogalmazott, hogy „vannak olyan vasúti pályaudvarok, amelyeket át lehetne alakítani kereskedelmi központokká”.

Hozzátette, maradna részben a vasúti funkció, például a Déli pályaudvar esetében is, ahol a „fölösleges területeket” lehetne kereskedelmi célra hasznosítani

Lázár kifejtette, hogy Nyugat-Európában számtalan pályaudvar bevásárlóközpontként is funkcionál, például Bécsben is. Magyarországon több vasútállomás közelében már van közvetlen kapcsolat bevásárlóközponttokkal – Westend a Nyugati pályaudvarral, vagy a KÖKI a Kőbánya-Kispest csomóponttal –, de közös komplexum kialakítására még nem volt példa.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium közlése szerint azonban nem  az osztrák pályaudvarok lesznek a mérvadók a hazai nagy vasútállomások felújításában, hanem a lengyel megoldásokat akarják átemelni.

A minisztérium úgy fogalmazott, Európában számos példa van a vasútállomások hasznosítására: 

Hozzátették,

A példaként emlegetett lengyel pályaudvarokat már többször is felújították, de még nem fejezték be teljesen a munkálatokat rajtuk.

A pályaudvar mellé egy irodaházat is felhúztak, ahol a Lengyel Államvasutak (PKP) székháza, a vasutassághoz tartozó prémium fuvarozó cég, illetve a technológiai vállalata is megtalálható. Ez a fajta koncepciót idehaza már nem valósulhat meg, hiszen kiderült, hogy MÁV-Volán csoport új székháza a BudaParton vásárolt állami irodaházakban lesz. 

A lengyel főváros legnagyobb közlekedési csomópontjának a korszerűsítés után megfogalmazták, hogy a komplexum egyben bevásárlóközpontként is működjön, amely naponta több ezer vásárlót vonz majd – ez az elképzelés egyébként hasonló a bécsi modellhez is.

A társaság közlése szerint az utasok több mint 5000 négyzetméter kereskedelmi és szolgáltató terület áll majd a rendelkezésére. A két szinten található 26 helyiség alkalmas kávézók, drogériák, élelmiszerüzletek, vegyesboltok, éttermek működtetésére is.

A vasútállomáson naponta akár 10 ezer elővárosi és távolsági vonatot is kiszolgál, a vasúttársaság szerint ahogy teljesen befejeződnek a munkálatok, a csomópontot naponta több mint 100 ezer ember használhatja. Mellette található a PKS autóbusz-társaság központi buszpályaudvara évente körülbelül 3,3 millió utast szolgál ki. 

A másik lengyel példaként említett Katowicében található pályaudvar is többször esett át felújításon, az egyik legjelentősebb átalakítás a lengyel–ukrán 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság idejére készült el. A sporteseményre tervezve a pályaudvar környezete egy bevásárlóközponttal (Galeria Katowicka) és egy irodakomplexummal is bővült.

A vasútállomáson belül számos kereskedelmi egység található, a komplexum alatt több szinten parkolóhelyek kaptak helyet. A teljes beruházás 2009-ben körülbelül 240 millió euró volt. Az állomás kiterjedt közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik közel egy kilométeres körzetben, például számos nagy busz- és villamosmegállóval. 

A vasútállomáson tavaly is elindult egy felújítás és várhatóan 2027-ben fejeződik be – azonban ez az időpont nem biztos, hogy tartható lesz. 

Még nem nyilvános, hogy pontosan hány pályaudvar alakulhat át

Vitézy Dávid volt közlekedésügyi államtitkár, jelenleg a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője több kritikát is megfogalmazott a tervezett pályaudvar-felújításokról. Szerinte a kiírás nem tartalmaz például elegendő garanciát arra, hogy a közérdek érvényesüljön.

A politikus által megosztott adatokból annyit lehet tudni, hogy 

Vitézy a pályázatokhoz mellékelt térképek alapján felsorolta az érintett területeket is, ezek 

• a Nyugati pályaudvar teljes történeti csarnoka, a pályaudvar teljes vasútüzemi területe, a Podmaniczky utca menti beépítetlen sáv a Dózsa György útig, 
• a Keleti pályaudvar teljes történeti csarnoka és a Kerepesi útig tartó területe, beleértve a Verseny utca melletti kocsijavító műhely területét is, 
• a Déli pályaudvar teljes és a Mészáros utca menti területei, minden vasútüzemi terület a Hegyalja út és a Krisztina körút között, 
• illetve a Kelenföldi pályaudvar teljes területe, valamint a Volán-pályaudvartól délre fekvő, rendkívül értékes fejlesztési területek amelyek szerinte akár több mint tízezer lakás megépítésre, de akár egy új budai központi kórház számára is alkalmasak lehetnének.

Lázár János szerint hazudik, aki azt mondja, hogy privatizáció lesz, hangsúlyozta, hogy a MÁV ingatlanjait nem adják el, hanem a létrehozott közös cégekkel az állam gyakorolja a tulajdonosi köröket a magyar befektetőkkel.

A MÁV a Világgazdasággal közölte, hogy az összes pályázat kiértékeléséig, az azt követő eredményhirdetésig, illetve a szerződéskötésig, 

A kérdésére pontos válasz így csak az eredményhirdetést követően adható.