Üzleti titok, de Lázár János már elárulta: így alakulhatnak át a MÁV nagy pályaudvarai
Országszerte pályaudvar-felújításba kezd az állam, amelynek keretében nemcsak a korábban bejelentett, legnagyobb forgalmat lebonyolító pályaudvarok újulnak meg, hanem a kisebb vasútállomások is.
Hegyi Zsolt, a MÁV csoport vezérigazgatója korábban közölte, hogy három kategóriában, összesen hatvankét helyszínre érkeztek pályázatok az építési és közlekedési minisztérium és a MÁV csoport által meghirdetett programra. A szám nem végleges, a kisebb települések állomásépületei esetében a január 31-i határidőt követően is lehet pályázni.
Lázár János később megosztott posztja nyolc nagy pályaudvarról szólt, amelyekre közlése szerint tizenkét fejlesztési ajánlat érkezett be az első határidőig. A Világgazdaság megkeresésére a minisztérium viszont azt közölte, hogy országos szinten hét kiemelt, nemzetközi forgalmat is bonyolító nagyállomás fejlesztésére érkeztek pályázatok:
négy a fővárosban (Keleti, Nyugati, Déli, illetve Kelenföldi pályaudvar), három pedig vidéken (Győrben, Debrecenben és Szegeden) található.
Több százmilliárdos üzlet a pályaudvarok felújítása
Az építési és közlekedési miniszter tavaly, a koncepció bemutatásakor hangsúlyozta, az ingatlanokat nem adják ingyen, a közösen alapított társaságok működésének hasznából a későbbiekben az állam is részesedik.
A koncepció lényege, hogy a MÁV a magánbefektetőkkel közös ingatlanfejlesztési társaságokat hoz létre, ennek értelmében
a magyar állam a kiválasztott befektetőkkel 99 évig üzemeltetheti a pályaudvarok ingatlanjait országszerte.
Lázár János a pályaudvar-felújításról szóló terv ismertetésekor azt is mondta, hogy európai uniós forrást nem kívánnak bevonni, hazai magántőke társulásával viszont sok százmilliárdos forrásra számítanak.
Már nyilvánosságra került egy elképzelés a Nyugati pályaudvarról
A különböző médiumok érdeklődését a nagy pályaudvarokat érintő pályázatok keltették fel. A sajtó nevesített több nagy céget, amelyek benyújthatták pályázatukat a budapesti pályaudvarokra, illetve megjelent az is, hogy a Nyugati pályaudvarra a terézvárosi önkormányzat is pályázott. A minisztérium lapunkkal közölte, hogy
a kiemelt állomások mindegyikére érkezett pályázat, van köztük önkormányzati pályázó is.
A VI. kerület a Világgazdaságnak megerősítette, hogy adott be pályázatot, majd közölte: korábban az önkormányzat kommunikálta, hogy
a Podmaniczky park megvalósításával pályázik, amire összesen két és fél milliárd forintot szánna.
A VI. kerület terve szerint 2027-re jönne létre egy városi park a Nyugati pályaudvar mögött elterülő, mintegy 3,2 hektáros rozsdaövezet rehabilitálásával. A pályázati indulással kapcsolatban egyébként két előterjesztés is érkezett: Soproni Tamás polgármester mellett ugyanis a fideszes képviselők – Lindmayer Viktor és Hegedűs Hanna – is kezdeményezték ugyanazt.
A kormánypárti képviselők nyolcmilliárdot irányoztak volna elő erre a célra, az önkormányzat szerint azonban ennyi pénze nincs a kerületnek.
A bécsi pályaudvarok a követendő példák
Hegyi Zsolt a Facebookon azt írta, hogy a pályázatok kiértékelése hosszabb időt vesz igénybe,
a benyújtott tervek üzleti titoknak számítanak, így azok részletes, tartalmi ismertetésére egyelőre nincsen mód.
Azt is írta, hogy a fejlesztendő ingatlanok között budapesti főpályaudvar jelentősebb számban képviselteti magát, mint a megyei jogú városok pályaudvarai vagy épp kisebb települések állomásépületei.
Lázár János egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: azt szeretné, ha 2025-ben, 2026-ban az „összes pályaudvaron történne valami, ami jó az utasoknak és jó az ott dolgozóknak”.
Vannak olyan vasúti pályaudvarok, amelyeket át lehetne alakítani kereskedelmi központokká
– fogalmazott a miniszter. Hozzátette: maradna részben a vasúti funkció, például a Déli pályaudvar esetében is, ahol a „fölösleges területeket” lehetne kereskedelmi célra hasznosítani, és megerősítette, hogy egyáltalán nem tervezik bezárni a budai vasútállomást.
Példaként kiemelte, hogy Nyugat-Európában ma már számtalan pályaudvar bevásárlóközpontként is funkcionál, például Bécsben is.
Az osztrák fővárosban több pályaudvar is van, ahol széles körben nyújtanak szolgáltatásokat az utazóknak vagy a csak éppen arra járó vásárlóknak. A bécsi főpályaudvar Ausztria legfontosabb nemzeti és nemzetközi pályaudvara. Az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) összes távolsági vonata is itt áll meg.
A BahnhofCity Wien Hauptbahnhof komplexum magában foglalja a főpályaudvart, ahol húszezer négyzetméternyi területen több tucat üzlet, illetve éttermek is vannak.
A bécsi főpályaudvarnak a mostani formája 2015 végén készült el, a komplexum úgy hivatkozik magára, mint ami „több mint egy vasútállomás”. A boltok csak vasárnap nincsenek nyitva, az éttermekben mindennap este 11-ig lehet fogyasztani.
Külön kiemelik: ellentétben más bevásárlóközpontokkal, a BahnhofCity Wien Hauptbahnhof központi helyen fekszik, és számos tömegközlekedési lehetőségével egy valódi közlekedési csomópont.
A közeljövőben Bécs főpályaudvara körül egy új városrész is épül, összesen 109 hektáron, mintegy 13 ezer embernek kínálva lakásokat. Az óvodai beruházásokkal, a többhektárnyi zöldfelület és egy új campus kialakításával mintegy 20 ezer új munkahelyeket akarnak később létrehozni.
A főpályaudvarhoz hasonlóan a bécsi nyugati pályaudvar is – amely felújítása és kibővítése után a BahnhofCity Wien Westbahnhof nevet viseli – szintén óriási területen kínál szolgáltatásokat. A pályaudvar a Nyugat-Európából és Nyugat-Ausztriából érkező vonatok végállomása, a BahnhofCity Wien Westbahnhof hivatalosan már 2011-ben megnyílt.
Lázár János egyelőre nem részletezte, hogy milyen szintű átalakításokon esnek át a nagy pályaudvarok Magyarországon. Korábban azonban hangsúlyozta, hogy a pályáztatásokkal a hazai cégeket akarják helyzetbe hozni, annak érdekében, hogy egy „win-win szituáció” jöjjön létre.
A miniszter szerint a Westend bevásárlóközpont létrehozása „egy nagyon jó példa”, ami azt mutatta meg, hogy miközben a telket korábban nagyon olcsón adta el a MÁV, illetve a magyar állam, most óriási pénzt hoz a bevásárlóközpont a tulajdonosainak.
„Hazudik, aki azt mondja, hogy privatizáció lesz” – jelentette ki a miniszter korábban az ATV-ben, és megismételte: a MÁV ingatlanjait nem adják el, hanem a létrehozott közös cégekkel az állam gyakorolja a tulajdonosi köröket azokkal a magyar befektetőkkel, akik ezt vállalják.
