„Az állomásfejlesztési program esetében is, mint mindig, mindenki szakértő lett a kormányellenes berkekben” – fogalmazott korábban az Építési és Közlekedési Minisztérium.
A minisztérium közlése szerint Magyarországon a vasútállomásokat érintő beruházások eddig főként állami és uniós forrásokból valósultak meg, de most úgy látják, hogy
csak a magántőke bevonásával érhető el hosszú távú fejlesztésük, és minőségük megőrzése.
Korábban a Világgazdaság megírta, hogy országszerte pályaudvar-felújításba kezd az állam, lapunk megkeresésére a minisztérium közölte, hogy országos szinten hét kiemelt, nemzetközi forgalmat is bonyolító nagyállomás fejlesztésére érkeztek pályázatok:
a Keleti, a Nyugati, a Déli, illetve a Kelenföldi pályaudvar, illetve a Győrben, Debrecenben és Szegeden található vasútállomások esetében.
Hegyi Zsolt, a MÁV csoport vezérigazgatója korábban pedig közölte, hogy három kategóriában, összesen hatvankét helyszínre érkeztek pályázatok. A szám nem végleges, a kisebb települések állomásépületei esetében a január 31-i határidőt követően is lehet pályázni.
Lázár János egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, azt szeretné, ha 2025-ben, 2026-ban az „összes pályaudvaron történne valami, ami jó az utasoknak és jó az ott dolgozóknak”.
Vannak olyan vasúti pályaudvarok, amelyeket át lehetne alakítani kereskedelmi központokká
– fogalmazott a miniszter. Beszélt arról is, hogy hogy Nyugat-Európában ma már számtalan pályaudvar bevásárlóközpontként is funkcionál, például Bécsben is. Az osztrák példákról itt írtunk bővebben.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium nemrég több példát is hozott az európai vasútállomások üzemeltetésére:
A minisztérium szerint Magyarországnak a lengyel modell „a legjobb kiindulópont”, éppen ezért indulnak el ezen az úton.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.