Idén felpörög Olaszország és vele együtt Róma turizmusa, amely egyik nagy hajtóereje a katolikusok szentéve, avagy jubileumi éve. A katolikus egyház ezt a különleges vallási időszakot hagyományosan 25 évente hirdeti meg.
A vallási célú utazás nemcsak a turizmus legrégebbi formája, hanem a turisztikai ipar jelentős részét is képezi. Az elmúlt évtizedekben a vallási turizmus iránti kereslet folyamatosan nőtt, nemcsak a spirituális, hanem a kulturális érdeklődés miatt is. Ezt a tendenciát erősíti a testi-lelki egészség felértékelődése, a fenntarthatóság általános érvényesülése, az utazás mint (lelki) élmény iránti kereslet növekedése, valamint a digitális technológiák által kínált új lehetőségek.
Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) becslése szerint évente 300–330 millió turista keresi fel a világ legfontosabb vallási helyszíneit, és körülbelül 600 millió alkalommal utaznak vallási indíttatásból belföldre vagy határon kívülre.
A jubileumi év egy római katolikus vallási ünnepsorozat. A szentév során a hívők lehetőséget kapnak arra, hogy különleges vallási helyeket keressenek fel és bűnbocsánatot nyerjenek. Az egyház ilyenkor Rómában és a Vatikánban egész éves programsorozat várja a híveket: pápai misék, közönségtalálkozók, zarándoklatok a Szent Lépcsőhöz, a Szent Péter-bazilikához és más kiemelt helyekhez. Az egyház a szentévek alatt különféle jótékonysági és szociális kezdeményezéseket is elindít.
A 2025-ös szentévet Ferenc pápa 2024. december 24-én ünnepélyes keretben nyitotta meg, amikor kitárta a Szent Kaput a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A Vatikán arra számít, hogy ezen a kapun várhatóan 32 millió zarándok fog áthaladni az év során.
A jubileumi év során a látogatók napi szentmiséken vehetnek részt, ellátogathatnak mind a hét római zarándoktemplomba, vagy részt vehetnek az Ifjúság Jubileumán (július 28. – augusztus 3.), adventi zarándoklatokon, vagy akár a karácsonyi vásárok kísérőprogramjain is.
A középkor óta a leglátogatottabb európai zarándokhelye Jeruzsálem, Róma és Santiago de Compostela.
Az idei szentév középpontjában Róma és a Vatikán áll.
A rendezvénysorozat várhatóan 20-25 millió zarándokot vonz majd az olasz fővárosba a megszokott látogatószámon felül, ami tavaly 13 millió fő volt.
Róma kulturális eseményekkel és nagyszabású építkezésekkel készült, szálláshelyeket és vendéglátóipari egységeket létesített a zarándokok fogadására.
Aki részt szeretne venni az eseményeken, érdemes a Vatikán hivatalos honlapját vagy a jubileumi év weboldalát böngészni az aktuális programokért. Róma hivatalos turisztikai oldala is hasznos forrás lehet.
A kivételes eseménysorozat miatt azonban a szállodák foglaltsága még így is akár elérheti a 90 százalékot, így aki nem vásárolja meg előre a belépőjegyeket a főbb látnivalókhoz, az nagy eséllyel nem jut majd be ezekre a helyekre.
A sok látogató miatt hosszabb sorokra kell számítani nemcsak a nevezetességeknél, hanem az éttermekben, gyógyszertárakban és boltokban is – mutatott rá a The Columbian.
Aki elkerülné a római tömeget és az egyre jobban elharapózó bűnözést, más olasz városba is elzarándokolhat például Assisibe, Szent Ferenc szülővárosába, vagy a Chianti régióba, amely különösen vonzó a borkedvelők számára.
A zarándokok és a világi turisták várhatóan jelentős mértékben hozzájárulhatnak a római és az olasz gazdaság élénkítéséhez. Az olasz kormány arra számít, hogy idén csak Rómában 105 millió vendégéjszakát töltenek el a látogatók, akik akár 17 milliárd eurót is a pénztáraknál hagyhatnak, amiből a főváros 4–4,5 milliárd euró bevételre számít.
Az utolsó rendes szentévet 2000-ben tartották, a legutóbbi rendkívülit pedig 2015-ben. Az olasz jegybank elemzése szerint a 2000-es szentév ugyan csak mérsékelten és ideiglenesen növelte az egy főre jutó hozzáadott értéket, de rövid távon mégis pozitív hatással volt a gazdaságra.
Habár a legfőbb zarándokhely Róma, de Európa-szerte más helyszíneket is kijelöltek erre a célra.
Magyarországon például több mint 60 zarándokhely és 10 tematikus zarándokút található.
Ezek közé tartozik a budapesti Szent István-bazilika és Mátyás-templom, a váci Nagyboldogasszony-székesegyház, valamint a leglátogatottabb hazai zarándokhelyek: Máriagyűd, Gödöllő, Máriabesenyői és Mátraverebély – sorolta elemzésében az Oeconomus.
XIV. Leó: kiderült, így győzte le Erdő Pétert Prevost bíboros – ezen múlt, hogy nem magyar az új pápa
A magyar bíboros neve felmerült a pápaválasztás során, ugyanakkor nem volt komoly esélye arra, hogy pápává válasszák. Erdő Pétert szellemi tekintélyként tartják számon a Vatikánban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.