A háziorvosok feladatai bővülnek

A hét elején jelent meg a rendelet, amely szerint jövő nyárig 4 milliárd forintból kell megvalósítani az úgynevezett Krónikus Betegségmenedzsment Programot. 

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár úgy nyilatkozott az InfoRádiónak, hogy a jövőben a betegeknek nem kellene szakrendelőbe, kórházba menniük, a háziorvosok a megfelelő szakvizsgával elvégezhetik a szükséges teendőket négy krónikus betegség esetében. Ez lenne az úgynevezett kapuőri feladat, amely az alapellátás fundamentuma. 

A Krónikus Betegmenedzsment Programba összesen 43 ezer beteget vonhatnak be a szoros praxisközösségben dolgozó háziorvosok – írja a MedicalOnline. Egy praxis száz beteget jelenthet be, és a projekt egyéves időtartama alatt betegenként 40 ezer, azaz összesen négymillió forintnyi többletfinanszírozást kaphat. De ha nem teljesíti a feltételeket, akkor vissza kell adnia a támogatást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK).  Több beteget is gondozhatnak, de azért nem jár több pénz. 

A Háziorvosok Online Szervezetének (Haosz) V. Országos és I. Alapellátási Konferenciáján elhangzott az is, hogy a projekt:           

• eszközbeszerzési lehetőséget is biztosít a közép-magyarországi régió házi és házi gyermekorvosainak, akik legalább kollegiális praxisközösségbe tartoznak. 
• Tíz eszközt szerezhetnek be a projekt forrásaiból praxisonként, és az utóbbiak az ország bármely pontjáról pályázhatnak majd. 
• Ugyancsak ez a projekt biztosít forrást a körzeti és iskolai védőnők számára laptopok vásárlásához.

Kőrösi László, a NEAK ellátási főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az alapellátók kapuőri funkcióit erősíti, ha a háziorvos elvégzi azt a munkát a projektben, amely eddig is feladata volt, ám most pluszfinanszírozást is kap érte. Idén 4, jövőre pedig 4,3 milliárd forintot biztosít erre a NEAK – közölte. Hétfőn a NEAK honlapján teszik közzé azokat a szakmai irányelveket, amelyek meghatározzák a projektben végzendő feladatokat a felnőtt vagy vegyes körzetek orvosai számára. A projekthez az első jelentés beküldésével lehet csatlakozni, az elszámolás havonta történik, kéthavi csúszással. A teljes finanszírozási összeget csak akkor kapja meg a praxis, ha a meghatározott feladatokat az irányelveknek megfelelően elvégzi. Ha nem, akkor a beteg után felvett teljes összeget vissza kell fizetni – hívta fel a figyelmet a főigazgató-helyettes. Kérdésre válaszolva azt is tisztázta, hogy ez abban az esetben is így van, ha a beteg bármilyen okból elhalálozik. 

Öregek a háziorvosok, tizedük 75 év feletti

Kőrösi László jelezte, reálértéken 2,5-szeresére nőtt a praxisok finanszírozása az elmúlt 15 évben. 

A járóbeteg-szakellátásban az összes esetszám 12 százaléka történt háziorvosi indikáció alapján tavaly, a vidéki megyékben ugyanez az arány 20-22 százalékos. A magas betegforgalom ellenére 2,5 százalékos továbbküldési esetarány-csökkenést tapasztalnak 2019-hez képest – írja a MedicalOnline.

Bár 990 betöltetlen körzet van az országban, ugyanakkor a praxisok száma 1990 óta annak ellenére nem változott, hogy ez idő alatt 10 százalékos lakosságszám-csökkenés történt – ismertette Kőrösi. A hiányokat pályázatokkal igyekeznek pótolni, amelyekre 2014 óta 14,3 milliárd forintot költöttek, a letelepedési pályázat keretében 434, míg a praxisjogvásárlás támogatásával 523 háziorvost tudtak behozni a rendszerbe. Ennek ellenére a háziorvosi korfa továbbra is elöregedő, az átlagéletkor 60 év, az alapellátók 10 százaléka 75 évesnél idősebb. A praxisok havonta 3,2-3,5 millió forintból gazdálkodnak – emelte ki.