The New York Times: Trump a CIA-val dolgozott ki tervet, hogy segítse Ukrajnát az orosz energiainfrastruktúrák támadásában
Donald Trump amerikai elnök pozitívan ítélte meg az ukránok által az orosz energia-infrastruktúra ellen végrehajtott támadásokat. A The New York Times hosszú elemző cikke részletesen feltárta, hogy alakult a Trump-adminisztráció álláspontja a témában.
A lap állítása szerint 2025 júniusában zajlott egy találkozó, amelyen több magas rangú CIA-tiszt és amerikai hadsereg több tisztje kidolgozott egy tervet az energiainfrastruktúra elleni támadásokról. A terv az volt, hogy kizárólag a finomítókra összpontosítsanak, vagyis ne az olajtároló létesítményekre, hanem csak magukra a finomítókra.
A The New York Times szerint a CIA vezetője, John Ratcliffe megbeszélte a támadásokat az elnökkel, aki pozitívan nyilatkozott a tervekről és az Amerikai Egyesült Államok szerepéről egyaránt.
A lap arról is beszámolt, hogy az amerikai kormány lényegében két részre szakadt a kérdésben. Az egyik csoport, amelynek tagja volt többek között J. D. Vance alelnök is, az Oroszországgal való aktív párbeszédet szorgalmazta, és abból indult ki, hogy Ukrajna vesztésre áll a fegyveres konfliktusban. Ezzel szemben Trump környezetének más tagjai inkább Kijevvel szimpatizáltak, és Ukrajna támogatását gondolták helyénvalónak. Ebben az összefüggésben különösen fontos szerepet játszott Trump ukrajnai különmegbízottja, a posztjáról most távozó Keith Kellogg, valamint a NATO európai erőinek parancsnoka, a júliusban nyugdíjba vonult Christopher G. Cavoli is.
A lap szerint ez a huzavona okozta a Pentagon „szaggatott” támogatási gyakorlatát. A 155 milliméteres tüzérségi lőszerek egy részét hónapokra visszatartották, és egy 18 ezer darabos szállítmányt is késve szállítottak, ez pedig kissé szűkítette Ukrajna mozgásterét a fronton.
A diplomáciai színtéren Washington Kijevet keményebb, Moszkvát könnyedebb, barátságosabb hangnemben kezelte.
- Erre jó példa volt, Volodimir Zelenszkij emlékezetesre sikerült látogatása az Ovális Irodában.
- Ezzel szemben Vlagyimir Putyin alaszkai látogatása sokkal lazább hangnemben zajlott.
Azonban a diplomácia törekvések, a sok csúcstalálkozó és a számos béketerv ellenére 2025 végére nem sikerült lezárni az orosz–ukrán háborút.
„Ilyen őrültséget el sem tudok képzelni”
Az ukrajnai Szumi és Csernyihiv megyéből indították több hullámban azt a 91 nagy hatótávolságú drónt, amely hétfőre virradóra az orosz elnöknek a novgorodi régióban lévő rezidenciáját támadta – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
Ukrán illetékesek minden erejükkel igyekeznek hazugságnak beállítani az orosz állításokat, hogy dróntámadást intéztek Vlagyimir Putyin rezidenciája ellen, mert tartanak a diplomáciai következményektől, miután Donald Trumpot „nagyon feldühítette” a dolog. Az amerikai elnök mostani felháborodása is új értelmet nyer, ha Washington valóban szerepet játszhatott korábbi ukrán támadások megtervezésében.
A RIA Novosztyi hírügynökség szerint az ukrán fegyveres erők támadási kísérletét több ország elítélte, köztük az Amerikai Egyesült Államok, Fehéroroszország, Irán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek.
