Szép új világ: vége Japán pacifizmusának, a 2. világháború óta először exportálhat fegyvereket
A japán kormány nagyrészt feloldotta a külföldi fegyverexportra vonatkozó korlátozásait. A kabinet és a Nemzetbiztonsági Tanács által jóváhagyott változtatások célja „Japán biztonsági együttműködésének kiterjesztése a partnerországokkal”– írja a német Spiegel a Kyodo hírügynökség beszámolójára hivatkozva.
Ez azt jelenti, hogy az ország egyre inkább elfordul a második világháború után elfogadott békebeli irányvonaltól.
A jövőben Japán értékesíthet halált okozó fegyvereket olyan országoknak, amelyekkel bizonyos védelmi megállapodások vannak érvényben. Sőt, kivételes esetekben a konfliktusövezetekbe történő export is lehetséges lesz.
Ez megnyitja az utat a hadihajók és rakéták külföldi értékesítése előtt. Eddig az export nagyrészt a mentési, szállítási és megfigyelési műveletekhez szükséges felszerelésekre, valamint az aknamentesítésre korlátozódott.
Sanae Takaicsi japán miniszterelnököt a szigorú biztonságpolitika hívének tartják. Az exportkorlátozások enyhítését többek között a hazai védelmi ipar bővítésére irányuló kísérletnek tekintik. A japán vállalatok eddig nagyrészt az ország fegyveres erőinek történő gyártásra korlátozódtak. Különösen a szomszédos államok, például Észak-Korea és Kína gyorsan bővülő katonai felépítését érzékelik egyre nagyobb fenyegetésként Japánban.
Japán részben az Egyesült Államok kiszámíthatatlansága miatt fegyverkezik
Tokió nemzetbiztonsága nagymértékben függ hagyományos szövetségesétől, az Egyesült Államoktól. Az amerikai elnök második ciklusa óta azonban Amerika egyre megbízhatatlanabb partnernek tekintik, mivel Donald Trump többször is megkérdőjelezte az Egyesült Államok szövetségeseinek nyújtott biztonsági garanciáit.
Arról, hogy Japán be akar törni a globális fegyverpiacra, már 2025 nyarán írt a Világgazdaság. Az egykor pacifista alkotmányáról híres Japán a globális fegyverpiac jelentős szereplőjévé akar válni, nagyobb szeletet hasítana ki magának az exportból. Ez jelentős fordulat a szigetország részéről, eddig ugyanis a kormányzat nagyrészt arra fókuszált, hogy a japán hadsereg ellátását biztosítsa hazai forrásokból.
Japánt inkább a biztonsági aggodalmak motiválják, és nem annyira az, hogy profitáljon a globális fegyverkereslet növekedéséből.
Inue Rintaro, a tokiói székhelyű Institute of Geoeconomics kutatóintézet munkatársa szerint a váltás mögött álló legfőbb ok a kapcsolatok elmélyítése és az interoperabilitás növelése a szövetségesekkel és partnerekkel. Azzal ugyanis, hogy egy ország exportálja fegyverzetét, a hardver karbantartási folyamatainak szabványosításával és a közös kiképzési lehetőségek megteremtésével javíthatja az interoperabilitást a vásárlókkal.
