Zelenszkij elárulta, mire költi a 90 milliárdot: nem úgy jön a pénz, ahogy azt gondoltuk – váratlant húzott az ukrán elnök
Volodimir Zelenszkij elárulta, hogy Ukrajna nem általános költségvetési lyukak betömésére vagy nagyszabású újjáépítési projektekre fordítja az Európai Unió által felszabadított 90 milliárd eurós támogatási keret első részét, hanem elsősorban a hazai fegyvergyártás felpörgetésére. Az ukrán elnök szerint az első forráscsomagból a drónipar, a haditechnológiai fejlesztések és a teljes védelmi ipari kapacitás erősítése kap prioritást, miközben az energetikai infrastruktúra védelme is kiemelt cél marad.
Zelenszkij vasárnap Maia Sandu moldovai elnökkel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy az Európai Unió által jóváhagyott 90 milliárd eurós csomagból 2026-ra egyelőre 45 milliárd euró (nagyjából 18 ezermilliárd forint) felhasználása körvonalazódik, több részletben érkező források formájában.
Az ukrán elnök hangsúlyozta:
az első pénzeket egyértelműen a belső védelmi termelésre irányítják.
Ez nemcsak a klasszikus hadiipart jelenti, hanem elsősorban a dróngyártást, a katonai technológiai fejlesztéseket és az úgynevezett miltech szektort, vagyis azokat a védelmi innovációkat, amelyek a fronton közvetlenül befolyásolják Ukrajna túlélési esélyeit.
Ez azért különösen fontos, mert Kijev egyre inkább arra törekszik, hogy ne kizárólag nyugati fegyverszállításokra támaszkodjon, hanem saját gyártási kapacitást építsen ki. A hazai fegyvergyártás felpörgetése nemcsak katonai, hanem gazdasági kérdés is: munkahelyeket teremt, csökkenti a külső függőséget, és gyorsabb reagálást tesz lehetővé a fronthelyzet változásaira – írja az Interfax.
A fegyverek után jöhet csak az energiaellátás
A második nagy terület az energiaellátás védelme lesz. Zelenszkij szerint a következő hónapokban az egyik legfontosabb feladat az energetikai infrastruktúra megerősítése és a télre való felkészülés, különösen az orosz támadások miatt sérülékeny villamosenergia-rendszer miatt. Az ukrán vezetés több milliárd eurót szeretne kifejezetten erre a célra fordítani.
Az elnök elismerte, hogy a támogatások késlekedése miatt Ukrajna időt vesztett.
A pénzek csúszása miatt az elmúlt két hónapban lassabban haladt a hazai hadiipari termelés bővítése,
mert korábban nagyobb összegeket akartak befektetni a saját gyártásba. Ugyanez igaz az energetikai védelemre is, ahol Zelenszkij szerint legalább egy hónap elveszett a szükséges beruházások elindításában.
Ez azért is figyelemre méltó, mert sokan arra számítottak, hogy az első nagy uniós források elsősorban az újjáépítést vagy a szociális kiadásokat szolgálják majd. Ehelyett Kijev most egyértelműen a háborús túlélés logikáját követi: előbb a védelem, utána az újjáépítés.
Ukrajnának mehet a kölcsön, Oroszországnak az új szankciós csomag
Brüsszelben véglegesen elfogadták az Oroszország elleni 20. szankciós csomagot , amely az uniós vezetők szerint tovább csökkenti Moszkva háborús képességeit és növeli a gazdasági nyomást a Kremlen. António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint az EU stratégiája két pillérre épül: Ukrajna megerősítésére és Oroszország gyengítésére, ezért a 90 milliárd eurós ukrán hitel mellett a szankciós csomag is kulcsfontosságú döntés volt. A csomag célja, hogy szűkítse az orosz gazdaság mozgásterét, különösen az energiaexportból származó bevételek és a hadiipari finanszírozás területén.
A jóváhagyás hosszú politikai vita után született meg, mivel több tagállam a háború gazdasági terhei miatt óvatosabb megközelítést sürgetett. A patthelyzet azután oldódott fel, hogy Magyarország visszavonta vétóját a Barátság kőolajvezeték körüli vita rendezése után. A 20. szankciós csomag elfogadása így nemcsak politikai üzenet Moszkvának, hanem annak jele is, hogy Brüsszel továbbra sem enged a nyomásgyakorlásból, miközben újabb forrásokat biztosít Ukrajna támogatására.
