Benyújtották a törvényjavaslatot: így csökkentenék a képviselők fizetését és juttatásait
A Tisza Párt csütörtökön benyújtotta az Országgyűléshez azt a törvényjavaslatot, amely jelentősen csökkentené az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, valamint a hozzájuk kapcsolódó juttatásokat és támogatási kereteket. Bujdosó Andrea frakcióvezető és Kalázdi-Kerekes Kinga szerint a módosítás célja a közpénzek átláthatóbb és takarékosabb felhasználása.
A beterjesztők szerint a költségcsökkentésben a képviselőknek és a képviselőcsoportoknak kell élen járniuk, példát mutatva az állami szerveknek. A javaslat emellett megszüntetné azokat a szabályokat, amelyek lehetővé tették a fel nem használt parlamenti támogatások pártokhoz történő átcsoportosítását.
A jelenlegi rendszer szerint a képviselők havi tiszteletdíja az előző évi átlagkereset háromszorosát teszi ki. A tervezet ezt 1,8-szorosra módosítaná. Ennek eredményeként az alaptiszteletdíj bruttó 2 182 488 forintról bruttó 1 309 493 forintra csökkenne. A magasabb tisztségeket betöltő képviselők javadalmazása is számottevően mérséklődne.
Az Országgyűlés elnöke például bruttó 5,89 millió forint helyett mintegy 3,81 millió forintot kapna havonta.
Az alelnökök és egyes frakcióvezetők fizetése 4,36 millió forintról 3,14–3,47 millió forintra csökkenne. A javaslat a különféle működési kereteket is szűkítené. A lakás- vagy szállodahasználati keret 31 százalékkal, az irodabérleti keret 52 százalékkal, az alkalmazotti bérkeret pedig 30 százalékkal csökkenne.
- A lakhatási keret havi 763,8 ezer forintról 523,8 ezer forintra,
- az irodabérleti keret 2,2 millió forintról 1,05 millió forintra,
- az alkalmazotti bérkeret 7,2 millió forintról ötmillió forintra csökkenhet.
Megszűnne a külön mobiltelefon-költségtérítés, a készüléket és előfizetést az Országgyűlés Hivatala továbbra is biztosítja, de a díjat levonják a tiszteletdíjból. A budapesti képviselőknek járó havi 2500 kilométeres üzemanyag-támogatás is eltűnne, ugyanakkor az üzemanyagkártya összegét közösségi közlekedésre is felhasználhatnák.
A beterjesztők szerint a fel nem használt keretek az Országgyűlés Hivatalához kerülnének, és onnan a központi költségvetésbe folynának be, ami költségmegtakarítást és a költségvetési egyenleg javulását eredményezheti. A módosítások – ha elfogadják – már a júliusi fizetésekre is vonatkozhatnának.
Gulyás Gergely bejelentése szerint a Fidesz–KDNP-frakció is megszavazza a Tisza Párt által kezdeményezett fizetéscsökkentést, amely a polgármesterek, országgyűlési képviselők és miniszterek javadalmazását egyaránt érinti.
Csökkenhet a polgármesterek fizetése is
A parlamenti képviselők javadalmazásának visszafogása csak az első lépés a Tisza Párt takarékossági terveiben. Magyar Péter korábban jelezte, hogy a kormánytagok és az országgyűlési képviselők mellett a polgármesterek fizetését is jelentősen mérsékelnék. Ez a lépés szélesebb körű közpénz-átalakítási program részét képezné, amelynek célja az állami és önkormányzati vezetők jövedelmeinek közelebb vitele a magyar átlagkeresetekhez.
A polgármesteri illetmények csökkentésének pontos részleteit egyelőre nem tartalmazza a csütörtökön benyújtott törvényjavaslat, azonban a pártvezetés nyilatkozatai szerint ez is napirenden van. A kezdeményezés várhatóan élénk politikai vitát vált ki. A polgármesterek illetménye kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy
a hatályos jogszabályozás szerint a település lakosságszámától függően változik.
A megyei jogú városok polgármestereinek alapilletménye a 2024-es önkormányzati választásokon bruttó 1,3 millió forint volt, de azóta több helyen döntött a képviselő-testület az emelésről. Egy 10-25 ezer lakosú településen a bérezés 2024-ben 774 317 és 943 000 forint között mozgott. Ezek a pénzek a Tisza-kormány tervei szerint drasztikusan csökkennek majd.
A legnagyobb település, Budapest vezetője, Karácsony Gergely főpolgármesterként bruttó négymilliót keres, a megyei jogú városok vezetői a mindenkori helyettes államtitkársági alapbérnek – 1,3–2,1 millió forintnak – megfelelő juttatásra jogosultak.
Az 5001–10 ezer fő közötti lakosságszámú település esetében a nemzetgazdasági átlagkereset két és félszeresének; az 500 fő és az az alatti lakosságszámú település esetében a nemzetgazdasági átlagkereset 1,5-szeresének; az 501–1500 fő közötti lakosságszámú település esetében a nemzetgazdasági átlagkereset 1,75-szorosának megfelelő az illetmény.
