Megvan, hogyan trükközzék be Ukrajnát az EU-ba, Merz és Macron kiötlötte – ennek nagyon nem fognak örülni délen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEmmanuel Macron és Friedrich Merz új javaslata alapjaiban változtathatja meg az Európai Unió bővítési folyamatát: miközben az EU politikailag egyre erősebben támogatja Ukrajna csatlakozását, Berlin és Párizs olyan megoldást tett az asztalra, amely lehetővé tenné az új tagállamok felvételét anélkül, hogy azok azonnal beleszólhatnának a legfontosabb uniós döntésekbe. Az elképzelés mögött az a félelem húzódik meg, hogy egy újabb vétózó ország megbéníthatná a közösséget, ugyanakkor a terv komoly ellenállást válthat ki azokban a tagjelölt országokban, amelyek teljes jogú tagságra készülnek.
Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium és Luxemburg közös dokumentumban vetette fel, hogy az újonnan csatlakozó országok átmeneti időre ne kapjanak szavazati jogot a költségvetési, biztonságpolitikai és külpolitikai kérdésekben. A javaslat hivatalosan ideiglenes intézkedésként szerepel, célja pedig az, hogy az EU bővítése ne járjon együtt a döntéshozatal további lassulásával.
- A háttérben egyre sürgetőbbé vált Ukrajna és Moldova uniós közeledése,
- miközben Montenegró és Albánia már a csatlakozási folyamat legelőrehaladottabb szakaszában jár.
Az Európai Unióban ugyanakkor egyre többen tartanak attól, hogy a jelenlegi egyhangúsági szabályok mellett újabb tagállamok belépése tovább növelheti a politikai blokkolások kockázatát.
Gyengítenének a vétón, de szigorúbb ellenőrzés jöhet a csatlakozás után
A kezdeményezés mögött részben a korábbi magyar vétók tapasztalata áll. Az idei év első felében az előző magyar kormány hónapokon át blokkolta az Ukrajnának szánt, mintegy 90 milliárd eurós támogatási csomag elfogadását, ami jelentős feszültséget okozott Brüsszelben. A mostani dokumentum ugyan név szerint nem említi Magyarországot, de külön kitér arra, hogy az EU-nak védekeznie kell azokkal a helyzetekkel szemben, amikor egy tagállam magatartása sérti az őszinte együttműködés elvét.
A javaslat másik fontos eleme, hogy jelentősen szigorítanák a csatlakozás utáni ellenőrzést is.
Az öt ország szerint hosszabb ideig fennmaradó biztosítékokra lenne szükség arra az esetre, ha egy új tagállam visszalépne a jogállamiság, a sajtószabadság vagy a demokratikus normák területén. Az elképzelés szerint ilyen esetekben az Európai Bizottság akár jogi eljárásokat is indíthatna – írja az Euractiv.
A kezdeményezés egyértelműen Ukrajna uniós csatlakozásának politikai előkészítését szolgálja. Több nyugat-európai fővárosban attól tartanak, hogy az ukrán tagság kérdése a következő évek egyik legérzékenyebb vitája lesz, miközben az EU stratégiai érdeke, hogy Kijevet minél szorosabban integrálja az európai intézményrendszerbe.
Van, aki ezen nem nyer?
A tervnek azonban lehetnek vesztesei is. Montenegró és Albánia évek óta arra készül, hogy teljes jogú tagként csatlakozzon az unióhoz, és nehezen fogadhatják el, hogy a tagság első éveiben éppen a legfontosabb döntésekből maradjanak ki. Különösen a Nyugat-Balkánon válthat ki ellenérzéseket az elképzelés, ahol a csatlakozási folyamat amúgy is lassan halad, és a tagjelölt országok rendre azt sérelmezik, hogy az EU újabb és újabb feltételeket támaszt velük szemben.
Az öt ország javaslata ugyan még csak vitaanyag, de jól mutatja, hogy Brüsszelben már nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb bővítés, hanem az, milyen feltételekkel történjen meg. A német és francia vezetés láthatóan olyan kompromisszumot keres, amely egyszerre teszi lehetővé Ukrajna közeledését és csökkenti annak kockázatát, hogy a jövőben újabb tagállamok bénítsák meg az uniós döntéshozatalt.
A vita ráadásul egy másik fronton is megnyílhat. Az Európai Unióban egyre többen sürgetik az Európai Békekeret szabályainak átalakítását is. A korábban vitatott, 6,6 milliárd eurós alap eredetileg arra szolgált, hogy megtérítse a tagállamoknak az Ukrajnának átadott fegyverek költségeit, ám az előző magyar kormány több mint két éven keresztül blokkolta a források felhasználását. Az új politikai helyzetben viszont már arról folyik az egyeztetés, hogy a pénzt ne csak korábbi fegyverszállítások megtérítésére, hanem közös európai fegyverbeszerzésekre és további katonai támogatások finanszírozására is felhasználhassák.
„Tégláról téglára romboljuk le Oroszország háborús gazdaságának alapjait” – fogalmazott nemrég Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő. Az Ukrajna körüli stratégiai gondolkodás tehát már jóval túlmutat a szankciókon: Brüsszelben egyszerre készülnek a háború finanszírozására, a közös védelmi képességek erősítésére és arra is, hogy Ukrajna számára megnyíljon az út az Európai Unió felé.
