Varsóból szeretettel: lengyel mintára akarja vizsgálóbizottságok elé állíttatni Orbán Viktor családját a Tisza Párt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKépzelje el, hogy van egy politikusokból álló testület, benne olyan hardcore politikusokkal, mint Tarr Zoltán, Ruszi-Szendi Romulusz vagy Magyar Péter, akik egy általuk, illetve pártjuk által tematizált és kreált ügyben maguk elé rendelik Varga Juditot. Mivel a volt igazságügy-miniszter nem kíván részt venni a politikai cirkuszban, ezért az illusztris társaság nemes egyszerűséggel fizikai kényszert alkalmazva előállíttatja, és a nyilvánosságtól visszavonuló politikust végül a rendőrök kísérik a bizottság elé.
Varsóból szeretettel: lengyel mintára akarja vizsgálóbizottságok elé állíttatni Orbán Viktor családját a Tisza Párt
Akármennyire is a képzelet szüleményének tűnik ez a jogállamiságot alapjaiban megkérdőjelező történet, Lengyelországban mindez megtörtént. 2025 januárjában a Donald Tusk vezette új lengyel kormány parlamenti vizsgálóbizottságot állított fel annak kivizsgálására, hogy a korábbi PiIS-kormány idején jogellenesen használták-e a Pegasus kémszoftvert ellenzéki politikusok, újságírók és más közéleti szereplők megfigyelésére.
A később Magyarországon menedékjogot kapó egykori igazságügy-miniszter, Zbigniew Ziobro többször sem tett eleget a bizottság idézésének. A politikus egészségügyi okokra hivatkozott, illetve azt állította, hogy a testület politikailag motiváltan és törvénytelenül működik. A varsói bíróság végül elrendelte, hogy a rendőrség kényszerrel állítsa elő a volt minisztert.
Január 31-én a rendőrök nem találták Ziobrót, aki éppen a jobboldali TV Republika stúdiójában adott interjút, de később, a beszélgetés után őrizetbe vették és a parlamentbe szállították. Mire azonban megérkezett, az ülést hivatalosan már lezárták, így a politikust nem hallgatták meg. A helyzet abszurditását jól illusztrálta, hogy beszámolók szerint a testület tagjai tisztában voltak azzal, hogy Ziobro időközben már megérkezett a parlament épületébe, ennek ellenére nem várták meg, inkább berekesztették az ülést.
Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy ezek a jelenetek a következő években Magyarországon is lejátszódhatnak.
A Tisza Párt tervei szerint jelentősen kibővítené a rendszerváltás óta működő vizsgálóbizottságok jogköreit: a jövőben akár többmilliós bírsággal is büntethetik azt, aki önhibájából másodszor sem jelenik meg a bizottság előtt, a harmadik távol maradás esetén pedig rendőrségi elővezetés következhetne. Az Országgyűlés rögtön fel is állított öt bizottságot:
- a kegyelmi ügy,
- a végrehajtások,
- a spontán privatizáció,
- az MNB-ügy,
- valamint a gyermekvédelmi visszaélések vizsgálatára.
Bár a bizottságok 6 tagból állnak, amelyből 3 képviselőt adna a kormány, 3-at az ellenzék, ami alapján az objektivitás látszatja körvonalazódik, nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért igazgatója azt kifogásolta, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság politikai testület, amelyben politikusok ülnek, politikai felelősséget vizsgál, és politikailag motivált döntéseket hoz.
Ezért nem lehet ugyanarra a polcra helyezni, mint az igazságszolgáltatást.
Épp ez lehet a legnagyobb kritikája a Tisza Párt tervének, ugyanis jelentősen sérülhet a hatalmi ágak elválasztásának demokratikus elve. Erősen kérdéses, hogy a törvényhozó hatalmat képviselő politikusok milyen felhatalmazás alapján próbálnak ítéletet gyakorolni, vagy nyomás alá helyezni az igazságszolgáltatási szerveket.
Magyar Péter a kritikákra úgy reagált: a parlamenti vizsgálóbizottságok korábban „kevésbé jól” működtek, mivel nem rendelkeztek valódi hatáskörökkel és jogosítványokkal. Példaként nyugat-európai gyakorlatokat említett, szerinte számos hasonló testület működik fejlett nyugati demokráciákban, vagy éppen az Egyesült Államokban, jóval erősebb felhatalmazással.
A parlamentben újságírók is kérdezték Radnai Márkot, a Tisza alelnökét, aki azt mondta, hogy nem hiszi, hogy ebből politikai cirkuszt csinálnának, mert az állampolgárok elvárják, hogy ezt az ügyet kivizsgálják. Arra a kérdésre, hogy látja-e maga előtt, hogy Orbán Viktor családját a vizsgálóbizottság elé vezeti a rendőrség, azt mondta: „bármit el tudok képzelni, elég messzire vezet a képzeletem”.
Lengyel mintát vehettek át Magyarék
Ugyanakkor a tervezett szigorítás egyértelműen a lengyel gyakorlatra hajaz, Lengyelországban több mint húsz éve szokatlanul erős jogkörökkel rendelkeznek a vizsgálóbizottságok. A bizottságok tanúkat idézhetnek be, meghallgatásokat tarthatnak és dokumentumokat kérhetnek be. Az, aki bizottság előtt többszöri felszólítás után sem jelenik meg, a rendőrség őrizetbe veheti illetve elő is állíthatja. A mindenkori kormánypártok – függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon – rendszeresen élnek is ezzel a lehetőséggel, amivel rendre az ellenzéket próbálják sarokba szorítani.
Magyarország számára sok szempontból tanulságos lehet az orosz befolyást vizsgáló bizottság története 2023-ból.
A Jog és Igazságosság kormányzása alatt felállított testület a 2007 és 2022 közötti lengyelországi eseményeket kívánta vizsgálni, amelyekben felmerült az orosz befolyásolás gyanúja. Andrzej Duda korábbi lengyel elnök azzal indokolta a bizottság létrehozását, hogy a lengyel közvéleménynek átlátható módon kell értesülnie arról, miként viszonyultak az orosz befolyáshoz a Lengyelországban fontos pozíciókat betöltő személyek. A kritikusok azonban „Lex Tusk”-ként emlegették a testületet létrehozó törvényjavaslatot, utalva Donald Tuskra, aki 2007 és 2014 között volt Lengyelország miniszterelnöke.
Tuskról ugyanakkor köztudott, hogy brüsszeli adminisztrációval kiváló kapcsolatot ápol, nem véletlenül, a választási vereség után öt évig az Európai Tanács elnöke volt, és azóta is bejáratos az uniós intézményekbe.
Vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy az orosz befolyást vizsgáló bizottság megalakításának terve miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen.
Washington pedig aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a testületet politikusok célkeresztbe állítására használhatják fel az őszi lengyel parlamenti választások előtt. Brüsszel az eljárás megindításakor úgy érvelt, hogy
hiányoznak a szükséges garanciák ahhoz, hogy megfelelően végezze a közérdekű tevékenységet.
Erősen kérdéses, hogy az Orbán-kormánnyal szemben korábban minden lehetséges eszközt bevezető Európai Bizottság majd hasonló kifogást emel, ha a volt kormányfőt, vagy a családját vegzálja például a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság.
Visszatérve a lengyel eseményekre, végül 2023-ban visszatért Donald Tusk és Polgári Platform a kormányrúdhoz és egy csapásra megszűnt minden jogállamisági kritika és eljárás Lengyelországgal szemben. Az ellen sem lázadt fel az unió vezetése, hogy a lengyel kormány rengeteg korábban kinevezett bírót kirúgott, vagy akkor sem, amikor arról döntött, hogy az Alkotmánybíróság bizonyos döntéseit nem fogadja el, emiatt pedig a taláros testület elnöke alkotmányos puccsal vádolta meg a kormányt.
Sőt, Marcin Romanowski volt igazságügyminiszter-helyettest például úgy tartóztatták le korábban lengyel hatóságok, hogy mentelmi joga védte. Ez vezetett ahhoz, hogy Ziobro és Romanowski a politikai üldöztetés elől 2024 végén Magyarországra menekült és menedékjogot kapott. Az Európai Bizottság minden jogállami kihágás ellenére a lengyel jogállamisággal kapcsolatban semmilyen kifogást nem emelt.
Az olajbizottság volt idehaza a legismertebb
Magyarországon hosszú lajstroma van a vizsgálóbizottságoknak, amelyek közül a mai napig a legismertebb az olajbizottság. A parlament 1999 novemberében szavazta meg a kilencvenes évek olajügyeit feltáró testület felállítását, amelynek hat hónapos mandátuma alatt a politikai jobb- és baloldalhoz tartozó politikusok egyaránt gyanúba keveredtek.
Pallag László kisgazdapárti képviselő amilyen lendülettel próbálta feltárni az alvilág és a politika összefonódását, olyan gyorsan csúszott ki a lába alól a talaj. A gyanúba keveredett politikusok sorra beperelték, a pereket pedig rendre elveszítette, miközben a parlament végül érdemben sohasem tárgyalta meg a jelentést.
Arra viszont alkalmas volt a vizsgálóbizottság, hogy a 2002-es kormányváltás után az MSZP–SZDSZ-kormány megfelelő eszközt lásson benne a politikai napirend tematizálására. A 2002 és 2006 közötti parlamenti ciklusban alakult mindmáig a legtöbb vizsgálóbizottság a rendszerváltás óta: összesen 15 ügyben indult vizsgálat. A legtöbb esetben az előző, Orbán-kormány vélt ügyeit próbálták feltárni, azonban az ügyek többségéből szinte semmilyen eljárás nem következett, viszont a politikai cirkuszra tökéletesek voltak.
