Vitézy Dávid bejelentést tett az uniós pénzekről a parlamentben: pénteken végleges döntést hoznak a tagállamok Magyarországról – „Lezártuk a tárgyalást az Európai Bizottsággal”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Országgyűlés hétfői ülésén Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter napirendelőtti felszólalásában beszélt az uniós pénzekről: elmondta, hogy a Európai Bizottsággal lezárták a tárgyalásokat, a helyreállítási terv szövege végleges, véglegesítették a feltételeket, a végleges döntést pedig az EU-tagállamainak pénzügyminiszteri tanácsülésén, pénteken várható. „Ha az a döntés megszületik – és minden jel arra utal, hogy az egy pozitív döntés lesz – akkor kimondható az, hogy az uniós pénzeket hazahoztuk” – mondta a miniszter.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter öt pontban kezdte el felsorolni, hogy az előző kormánnyal ellentétben nekik hogyan és miért sikerül hazahozni az uniós pénzeket. Elmondása szerint az első ilyen félrevezetés az volt, hogy a magyarok pénze Ukrajnában van, és hogy a pénzek felszabadításának feltétele Ukrajna gyorsított csatlakozásának támogatása. A miniszter szerint ez nem igaz mivel most, még a tárgyalások alatt is Magyar Péter miniszterelnök „teljesen világosan és keményen” képviselte, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását.
Az „Ukrajna” szót nem fogják sehol megtalálni a mérföldkövek és feltételek között, amik az uniós források hazahozatalához kötődnek
– mondta Vitézy Dávid.
A miniszter a migráció témájával folytatta. Elmondása szerint az ellenzék még májusban is arról beszélt, hogy Magyarországnak be kell engednie a migránsokat az uniós pénzekért cserébe. Kiemelte, hogy ez sem igaz, mert még ugyanazok a jogszabályok hatályosak ma is, mint fél évvel korábban az Orbány-kormány alatt.
A harmadik pontban kifogásolta a Fidesz korábbi állítását, miszerint egy sikeres választás után ők is hazahozták volna az uniós pénzeket. Vitézy szerint hagyták elveszni a pénzeket már az elmúlt években is: 2024 végén egy milliárd euró, 2025 végén pedig 1,1 milliárd euró. Ezek városi és elővárosi közlekedésre, HÉV-ekre, környezet- és természetvédelemre, vízgazdálkodásra, katasztrófa kockázatcsökkentésre (árvízvédelemre), valamint vidékfejlesztésre és kórházfelújításra mentek volna a pénzek. Ezeket Vitézy Dávid szerint végleg veszni hagytak, valamint kiderült, hogy a helyreállítás tervből 24 százaléknyi projekt indult el.
Negyedik pontban kifogásolta Orbán Viktor korábbi kijelentését, miszerint „aki azt gondolja, hogy az uniós pénzek bármit megoldanak ebben az országban, az nem ismeri a valóságot, uniós pénzek nélkül is meglennénk”. A miniszter szerint pont az nem látja a valóságot, aki szerint nincs szükség azokra az uniós pénzekre, melyekből az előbb is felsorolt fejlesztések megvalósíthatók.
Az ötödik pontként pedig a szuverenitás és a korrupció témáját hozta fel. Elmondása szerint az uniós pénzek hazahozatalának egyik megkerülhetetlen mérföldköve volt a vagyonnyilatkozati rendszer megváltoztatása. Vitézy kérdőre vonta a volt kormánytagokat, hogy kinek volt az érdeke, hogy ne tegyék átláthatóvá magántőke alapokat, és ezt a feltételt teljesíteni.
Rétvári Bence: igenis tettek lépéseket az uniós források felszabadítására
Dúró Dóra (Mi Hazánk) szerint Vitézy lezárt történetként beszélt az uniós pénzek ügyéről, de elmondta, hogy a Tisza által előterjesztett házszabály-módosítás is ehhez kötődik. Elmondása szerint további jogszabály alkotás feltétele annak, hogy Magyarország hozzájusson az EU-s forrásokhoz. A képviselő szerint így nem több szuverenitásról kellene lemondania Magyarországnak, hanem az eddigi átruházott hatásköröket is vissza kellene helyezni nemzeti hatáskörbe.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője folytatta a felszólalást: szerinte az előző kormány elfogadott számtalan törvényt, hogy eleget tegyenek az említett mérföldköveknek. A vagyonnyilatkozok ügyében azt mondta, hogy egy az egyben átültették az EU-s rendszert, az EU mégis úgy értékelte, hogy ez visszalépés az előzőekhez képest.
Rétvári elmondása szerint Magyarországon olyan ellenzék volt, ami folyamatosan alaptalanul feljelentette Magyarországot az EU-ban és ezzel akadályozták, hogy a magyar emberek ezt a forrást megkapják.
Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatban a frakcióvezető szerint még mindig nem tudjuk, hogy milyen jogszabályokat fogadtak el Ukrajnában a magyar kisebbség érdekében. Rétvári Bence végül felrótta Vitézy Dávidnak, hogy elvontak összegeket többek között az egészséginfrastruktúra fejlesztésekről, a lakossági napelemes programból, a felsőoktatás innovációról és intézményfejlesztésről – ez összesen 1800 millió euró, ami végül a közlekedési és beruházási minisztériumnál landolt.
A Tisza részéről Strompová Viktória reakciójában kiemelte, hogy a mostani kormány 6 ezer milliárd forinttal többet hozott haza az EU-ból, mint az előző kormány 16 év alatt. Elmondása szerint több városvezető egyeztetése alapján a következő legfontosabb problémákat szedték össze: az közutak kritikán alul állapota, az egészségügyi ellátás folyamatos szűkülése, valamint a csatornázatlan települések.
Vitézy Dávid viszontválaszában tisztázta a további jogalkotás kérdését, olyan projektekre gondolt, mint a kedden megszavazandó MFB-törvény. A felsorolt elvont összegek kapcsán a miniszter elmondta, hogy voltak projektek, melyeket az előző kormány beleírt a helyreállítási tervbe és aztán nem kezdték el megvalósítani. Ezek miatt kellett olyan helyre átcsoportosítani az összegeket, melyek megfelelnek a gyorslehívási szabálynak.
