Az EU nem akarja beengedni, mégis egyre inkább Törökországra szorul - sok minden eldőlhet a NATO-csúcson
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBrüsszel folyamatosan kritizálja Törökország emberi jogi helyzetét, valamint azt, hogy a NATO tagállam szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával. Donald Trump bizonytalanná vált elköteleződése Európa védelme iránt azonban arra készteti a szövetségeseket, hogy újragondolják a Törökországgal folytatott szorosabb katonai együttműködés lehetőségét.
Európa nem azért közeledik Törökországhoz, mert hirtelen jobban megbízik benne, hanem mert szüksége van rá. Ahogy az Egyesült Államok csökkenti szerepvállalását, Törökország relatív súlya nő a szövetségen belül – mondta egy NATO-diplomata a Politico című lapnak.
Trump amerikai elnök többször is megkérdőjelezte a NATO kollektív védelmi kötelezettségét, kivont amerikai katonai eszközöket a szövetség haditerveiből, csapatokat vont ki Németországból, és bizonytalanul kezelte a kulcsfontosságú haditechnikai eszközök európai értékesítését.
Ha nincs az USA, Törökország is jó?
Mindez arra késztette a szövetségeseket, hogy fokozott figyelmet fordítsanak Törökországra, amely az Egyesült Államok után a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik. Az ország olyan egyedi képességeket is fel tud mutatni, mint
- a fejlesztés alatt álló, 6 ezer kilométer hatótávolságú Thunderbolt ballisztikus rakétaelhárító rendszer,
- innovatív dróngyártó vállalatai,
- erős védelmi ipara,
- valamint közel-keleti kapcsolatrendszere, amely különösen az iráni háború idején bizonyult értékesnek.
Ankara kihasználja a lehetőséget
Törökország is igyekszik élni a megváltozott helyzet kínálta lehetőségekkel. „Ebben az új környezetben Törökország katonai képességei, védelmi ipara és stratégiai elhelyezkedése sokkal láthatóbbá vált” – mondta írásbeli válaszaiban a Politicónak Yaşar Güler török védelmi miniszter, miközben hangsúlyozta, hogy szerinte az Egyesült Államok nem fog kilépni a NATO-ból.
Európai szövetségeseink érdeklődése Törökország és az együttműködés iránt folyamatosan növekszik
- hangsúlyozta.
Törökország ugyanakkor továbbra is összekapcsolja az Európával való szorosabb együttműködést a régóta befagyott uniós csatlakozási folyamatával. Emellett Moszkvához és Pekinghez fűződő kapcsolatai, valamint emberi jogi helyzete továbbra is aggodalmat keltenek Európában.
„Abban a korszakban, amikor az amerikai elköteleződés az európai biztonság iránt meggyengül, Törökország hozzájárulása nélkülözhetetlen” – mondta Sinan Ülgen, a Carnegie Europe vezető kutatója és korábbi török diplomata. Ugyanakkor hozzátette:
a valódi integráció legnagyobb akadályát továbbra is a Törökország és az Európai Unió kapcsolatát terhelő alapvető problémák jelentik.
Érdekházasság
Törökország mindig is különutas NATO-tag volt.
- A hidegháború idején, a Szovjetunió feltartóztatásának stratégiája részeként vették fel a szövetségbe. Erős hadereje és a Fekete-tenger feletti stratégiai ellenőrzése miatt fontos partnernek számít, ugyanakkor évtizedek óta komoly fejfájást is okoz a NATO-nak.
- 1974-ben megszállta Ciprust,
- folyamatos konfliktusban áll Görögországgal, és
- amerikai szankciókat kapott, miután orosz S–400-as légvédelmi rendszereket vásárolt.
Ezzel párhuzamosan azonban rendkívül gyorsan fejlődött a török védelmi ipar. Miközben Európa lázasan fegyverkezik, támogatja Ukrajnát és igyekszik pótolni az amerikai visszavonulás miatt keletkezett képességhiányokat, Törökország gyorsan nagy mennyiségben tud korszerű fegyvereket előállítani.
Arda Mevlütoğlu, a Mergen Analytical Strategies védelmi tanácsadó cég vezetője szerint
- Ankara a harctéren már bizonyított Baykar felderítő és csapásmérő drónokat,
- valamint két-három év alatt elkészülő haditengerészeti korvetteket tud kínálni szövetségeseinek.
A török fegyverexport tavaly 50 százalékkal, 10 milliárd dollárra nőtt, amellyel az ország a világ 11. legnagyobb fegyverexportőrévé vált.
„Törökország védelmi ipari forradalma a szövetség minden tagjának hasznára válik” – mondta Mark Rutte NATO-főtitkár egy múlt heti washingtoni rendezvényen.
Csökkenő feszültségek - kézzelfogható eredmények
A kapcsolatok javulásához hozzájárult, hogy tavaly a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) letette a fegyvert. Bár az EU és Törökország egyaránt terrorszervezetként tartja nyilván a PKK-t, több európai ország korábban bírálta Ankara szélesebb körű fellépését a kurd szervezetek ellen. Európai diplomaták szerint a kurd kérdés ma már alig kerül szóba a szövetségen belül, ami megszüntette az egyik legfontosabb feszültségforrást.
A szorosabb kapcsolatok már most is konkrét eredményeket hoznak.
- Tavaly Törökország és az Egyesült Királyság új stratégiai partnerséget kötött, amelynek részeként vállalták a NATO-n belüli együttműködés elmélyítését.
- Néhány nappal később Recep Tayyip Erdoğan török elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök bejelentette, hogy a Baykar és az olasz Leonardo közösen gyárt majd drónokat.
- Júniusban Ankara tengeri járőrhajót adott át Romániának – ez volt az első alkalom, hogy hadihajót értékesített egy másik NATO-tagállamnak.
- Korábban Spanyolország 30 darab Hürjet könnyű kiképző repülőgép megvásárlásáról állapodott meg.
A bizalomnak határai vannak
A mélyebb katonai együttműködésnek azonban komoly korlátai vannak. A lapnak nyilatkozó három NATO-diplomata szerint a szövetség demokratikus és sajtószabadsági rangsoraiban legrosszabbul teljesítő tagjaként Törökország teljes körű integrációja nem valószínű. Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatai szintén bizalmatlanságot keltenek.
Törökország valójában nem tekinthető Oroszország ellenfelének
– fogalmazott az egyik diplomata, hozzátéve: „a demokráciát és a biztonságot nem lehet egymástól elválasztani.”
A NATO-n belül Törökország hosszú ideje akadályozza az EU-val való mélyebb együttműködést. Ennek egyik példája, hogy Ciprus vétója miatt Ankara továbbra sem hajlandó bizonyos minősített katonai információkat megosztani Brüsszellel. Elemzői vélemények szerint a török diplomácia ideológiai alapokon áll, ezt vegyítik a praktikus, a török elnök által nagyon kényes egyensúlyozást igénylő regionális hatalmi törekvésekkel.
Befagytak a tagfelvételi tárgyalások az EU-val
Mindennek persze megvan a gazdasági-diplomáciai háttere, főleg az, hogy Törökország csatlakozása az európai közösséghez hosszú évtizedek óta húzódik.
- 1959ben Törökország kérelmezi a társulást az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK).
- 1963-ban aláírják az Ankarai Megállapodást, amely hosszú távon az EGK-tagság lehetőségét is kilátásba helyezi.
- 1987-ben Törökország hivatalosan is benyújtja EU-tagsági kérelmét.
- 1995-ben létrejött az EU–Törökország vámunió, ami máig érvényben van.
- 1999-ben az EU Helsinki-csúcsa hivatalosan tagjelöltté nyilvánította Törökországot.
- 2005-ben pedig megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások.
Ezek hivatalosan ugyan nem szűntek meg, de 2018 óta gyakorlatilag lefagytak. Ennek több oka van, például Törökország nem ismeri el a Ciprusi Köztársaságot, amely EU-tagállam. Ciprus emiatt több tárgyalási fejezet megnyitását blokkolta. A helyzetet külpolitikai nézeteltérések is bonyolítják, például Görögországgal, a Földközi-tenger keleti medencéjében, valamint Oroszországgal és a Közel-Kelettel kapcsolatban.
Az elmúlt évtizedekben a tagfelvételi eljárás 35 tárgyalási fejezetéből mindössze 16-ot nyitottak meg, és csak egyet zártak le ideiglenesen, ami rendkívül csekély előrelépés.
Az EU jelenleg nem tekinti reálisnak Törökország teljes jogú csatlakozását, ugyanakkor fontos stratégiai partnerként kezeli a migráció, a kereskedelem, az energiaellátás és – az ukrajnai háború, valamint az amerikai szerepvállalás bizonytalansága miatt – egyre inkább a védelem területén is.
Török válasz: elkötelezettek vagyunk a NATO iránt
Güler szerint Törökország támogatja a NATO és az Európai Unió együttműködésének erősítését, de ennek feltétele egy „befogadó, átlátható és megkülönböztetéstől mentes” megközelítés. Példaként említette, hogy
Törökország kimaradt az EU SAFE fegyverbeszerzési hitelprogramjából.
Erdoğan a héten úgy fogalmazott:
„Az európai biztonság érdekében nyújtott nélkülözhetetlen török hozzájárulást bizonyos helyzetekben figyelmen kívül hagyják. Megvan bennünk az akarat, hogy részt vegyünk a kontinens valamennyi védelmi és biztonsági kezdeményezésében.”
Egy török kormányzati tisztviselő hangsúlyozta:
az, hogy diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat tartunk fenn különböző országokkal, nem jelenti azt, hogy kevésbé lennénk elkötelezettek a NATO iránt.
Ennek ellenére Trump politikája és az Oroszország jelentette fenyegetés arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy fenntartásai ellenére fokozatosan közelebb kerüljön Ankarához.
