Kinyitják a pénzügyi kaput az EU-pénzeknek, itt az MFB-törvény: még Karácsony Gergely is a parlamentre figyel

Miközben példátlan törvénykezési támadást indított a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolására a Tisza-kormány, felgyorsítják az előkészületeket azoknak az európai uniós pénzeknek a fogadására, amelyeket pont a jogállamiság meggyengülésére hivatkozva tartott vissza az áprilisban menesztett előző kormánytól Brüsszel. A pénzügyi kaput a Magyar Fejlesztési Bankról (az MFB-ről) szóló törvény tárja ki az eurómilliárdok előtt: a jogszabálytervezethez benyújtott módosításokat már hétfőn délután sürgősséggel tárgyalja rendkívüli ülésén a parlament, és kedden szavaznak a törvényjavaslatról.

A törvényjavaslat mélyrehatóan és hosszú távra átalakítja a kulcsfontosságú állami bank működését, amelynek vezetését is leváltották egy hónapja, már akkor is az uniós pénzek majdani fogadására hivatkozva. Lesz olyan változás is, amely fejtörést okozhat a magyar vállalkozások számára, mert felforgatja az eddigi állami támogatási formákat.

"Az előterjesztés egy része vagy egésze az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősül, ezért a sarkalatos részek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szükséges" – hívja fel a figyelmet az ülés napirendje, hozzáfűzve:

Szintén friss hír: a kormány más fronton is készül a gazdaságélénkítő pénzek befogadására:

Az MFB újraszabályozása: Karácsony Gergely is a kosárba került

A törvényjavaslatnak már a címe is ráirányítja a figyelmet egy érdekes részletre, ami a főváros döntéshozói számára is fontossá teszi: "A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény hatályon kívül helyezéséről". 

A hivatkozott 2025. évi CXXXIV. törvény egy rendkívüli, egyszeri helyzetre készült méh az előző kormány idején: arra, hogy Budapest fizetési nehézsége esetén az MFB speciális segélyhitelt nyújthasson, amelyhez az állam 100 százalékos készfizető kezességet vállalhatott. 

Ezt a kaput tehát becsukják, ha már az MFB-ről tárgyalnak, de a törvény alapvető célja a kapunyitás az uniós pénzek előtt. Ha a pénz nem is indult még útjára, a brüsszeli elvi hozzájárulás már megvan, a szabott feltételek teljesítése gőzerővel folyik a szűk – augusztus végi – határidő mellett, amiből kiolvasható: Magyar Péter úgy gondolja, a fékek és ellensúlyok felszámolása, politikai ellenfelei üldözése miatt Brüsszel nem fogja félteni a jogállamot, és a pénz megérkezik.

A devizaátváltási feladatot és az átláthatóságot is paragrafusokba foglalják 

Az egyik újdonságot a törvényjavaslat indoklása értelmező jellegűnek írja le.

EU-pénzből finanszírozott programok esetében az MFB Zrt. a pénzügyi lebonyolítás keretében történő devizakonverziót nem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében végzi. Ezért, az európai uniós forrásközvetítéssel összefüggő feladatkörében szükséges a jelenleg a törvényben szereplő pénzügyi lebonyolítás értelmezését kiegészíteni a forrás kiutalása keretében a devizanemek közötti átváltással is – írják.

Egy másik módosítás "a még nagyobb átláthatóság", a a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harc érdekében kimondja, hogy "az MFB Zrt. kizárólag olyan személy, illetve szervezet részére nyújthat hitelt, illetve kölcsönt, valamint vállalhat kezességet, garanciát, egyéb bankári kötelezettséget,"

• amely átlátható szervezetnek minősül, 
• továbbá a tényleges tulajdonos vagy tulajdonosok személye beazonosítható.

További módosítások a hivatalos indoklás szerint:

• A törvény kimondja, hogy az állam a központi költségvetés terhére a jövőben egyedi kormányhatározattal készfizető kezességet abban az esetben vállalhat, ha az adott ügylet vagy ügyletek nemzetgazdasági szempontból indokoltak, és a fejlesztési, beruházási célok más módon nem érhetők el, azzal, hogy a készfizető kezességvállalásról szóló határozatok nyilvánosak.
• Az MFB Zrt.-nek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott kockázatkezelési-kockázatvállalási bizottságot kell felállítania.
•  Szintén az átláthatóságot szolgálná, hogy hitel nyújtása esetén, vagy ha  kollektív befektetési alapokba fekte, az MFB-nek elemzést kell közzétennie indoklásul. Emellett, a javaslat "szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság tagjai esetében, kizárja például, hogy politikai vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók töltsenek be igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tisztséget, ugyanígy a 7  lobbitevékenységet végzők is kizárásra kerülnek – mind a jogviszony fennállása alatt, mind a jogviszony megszűnését követő hat hónapig. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai csak a törvényben meghatározott, objektív okok alapján hívhatók vissza a tisztségükből".

A kamattámogatott hitelek vége – ezt lehet, hogy megsiratják a magyar vállalkozások

Egy másik új rendelkezés szerint  kikerülnek a törvényből "az állami kamatkiegyenlítés" lehetőségét biztosító rendelkezések. Ennek a hátteréről azt kell tudni, hogy állami kamattámogatással az MFB a múltban a legkülönbözőbb vállalatok széles köre számára – beleértve az agrárgazdaságot – nyújtott hiteleket.

Az EU-pénzek logikája ettől eltér: a kedvezmény itt sokszor tőkejuttatásból, garanciából vagy uniós forrásból származik, nem költségvetési kamatkompenzációból.

Az egyik módosítás így nevesíti is a törvényjavaslat egyik fő célját, Brüsszel meggyőzését a visszatartott pénzek kiutalására:

"A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanács rendelet (a továbbiakban: 2021/241 EU rendelet) keretében, az Európai Unió Tanácsa végrehajtási határozatával jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési terv alapján biztosított forrásból biztosított tőkeemelés összegének megfelelő összeg csak a 2021/241 EU rendelet szerinti céloknak megfelelő finanszírozásra fordítható, a forrás felhasználására a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság előzetes véleménye alapján kerülhet sor, továbbá az MFB Zrt. az ilyen forrásból finanszírozott programok esetében minden esetben közzéteszi az ügyfél nevét, és az ügylet összegét."