A 2021-2027-es uniós pénzügyi ciklusban kötöttpályás beruházásokra várhatóan rendelkezésre álló forrásmennyiség sikeres lekötése érdekében húsz vasúti fejlesztés előkészítésének, tervezésének támogatásáról született döntés.
A kormánydöntésnek köszönhetően egyebek mellett megkezdődhet a Nyugati pályaudvar vágányhálózata és bevezető szakaszai rekonstrukciójának, a lajosmizsei és váci vonalak elővárosi célú fejlesztésének előkészítése. A Kis-Gellért hegyi alagút átépítése után a jövőben a Déli pályaudvarról emeletes motorvonatok közlekedhetnek majd Székesfehérvár és Tatabánya–Győr, a nyári idegenforgalmi főszezonban pedig a Balaton felé is.
A forrás odaítélésével elkészülhetnek a Hatvan–Füzesabony vonal és a kapcsolódó ráhordó vonalak fejlesztésének, a Békéscsaba–Lőkösháza és a Debrecen–Nyíregyháza szakaszok korszerűsítésének tervei. A Szeged–Makó vasúti elővárosi közlekedés vonzerejét a megújuló vasúti pálya mellett vegyesforgalmú Tisza-híd megépítése növelheti.
A többi között megtörténhet a Szombathely–Kőszeg és a Zalaszentiván–Nagykanizsa vasútvonalak villamosításának előkészítése is. Az úgynevezett Nyugat-magyarországi Masterplan az országrészt összefüggő egységként kezelve vizsgálhatja egyebek mellett a Győr–Pápa–Celldömölk, a Székesfehérvár–Pusztaszabolcs és a Komárom–Székesfehérvár vonalak villamosításának, a Pusztaszabolcs–Gyékényes, a Pusztaszabolcs–Pécs–Eszék és a Székesfehérvár–Nagykanizsa–Gyékényes viszonylatok egyes szakaszai fejlesztésének lehetőségét.
A kötöttpályás projektek speciális igényeire tekintettel az egyes beruházások megkezdését legalább egy-három éves előkészítési folyamat előzi meg. A forrásbiztosítás nyomán az állami beruházók (a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt., a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a két nemzeti pályahálózat-működtető vasúttársaság (GYSEV, MÁV)) időben gondoskodhatnak arról, hogy a következő programozási időszakban Magyarország megfelelő számú, részletesen kidolgozott projekttel rendelkezzen az uniós támogatások mielőbbi lekötéséhez.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta:
a 2014-2020-as pénzügyi ciklus Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programjában a kifizetések idén nyáron már túlnőtték az eredeti, 1300 milliárd forintos keretösszeget. A várakozások szerint a következő években az eddigieknél jelentősen nagyobb forrásmennyiség lesz elérhető uniós társfinanszírozással a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztésére. Az előzetesen becsült nagyságrendek alapján Magyarország számára összesen akár 2000 milliárd forint is rendelkezésre állhat vasúti beruházásokra. Az újonnan támogatott előkészítési projektek e hatalmas keretösszeg közel felét kitevő forrásigényű kivitelezési munkák megkezdését alapozhatják meg lehetőség szerint már 2022 elejére.
