A világ progresszív nagyvárosaihoz hasonlóan Budapest is az aktív és mikromobilitás fejlesztésétől reméli a város élhetőségének javítását. A gyaloglásra-kerékpározásra való nyitottság nagy lehetőség, amit még nem használunk ki eléggé; a közlekedési egyenlőség megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy Budapest élhető és sikeres város legyen. Fontos a gyalogos-kerékpáros útvonalak minőségének, közvetlenségének, a közterületek vonzerejének és a biztonságának javítása; a rekreációs aktív „utazások” felértékelődésével szükség van a megfelelő helyszínek biztosítására, „egészséges” utcák, zöldfelületekkel övezett utak kiépítésére, hogy legalább a közeli kirándulásokra ne autóval induljanak a budapestiek. Nélkülözhetetlen az együttműködés a közösségi közlekedéssel, illetve a közösségi közlekedés mellett a kerékpározás, a gyaloglás, a mikromobilitás nagyobb aránya növelheti egy adott út kapacitását, áteresztőképességét, amely a gépjárműforgalom számára is megoldást jelent a torlódások csökkentésére – írja közleményében a BKK.
Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a most közzétett mikromobilitási vitaanyag kidolgozásakor kiemelt szerepet kapott a társadalmi igazságosság és a klímavédelem.
A Budapesti Mobilitási Terv célkitűzése szerint a kerékpáros közlekedés aránya 2030-ra eléri az 5 százalékot, a gyalogos közlekedés pedig a 15 százalékot az utazások hosszát tekintve, de nem a közösségi közlekedés igénybevétele helyett, hanem azzal kombinálva. Az aktív mobilitás mind nagyobb arányú térnyerésével csökken a közlekedés által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége, a légszennyezés és a zajterhelés; javul a budapesti lakosok fizikai aktivitási szintje és testi-lelki egészségi állapota; emelkedik a közösségi funkciókat is betöltő utak, közterületek mentén a szolgáltatások, üzletek száma és minősége; csökken az utakon kialakuló dugók, forgalmi torlódások mértéke, vagyis Budapest vonzóbb és versenyképesebb lesz.
A BKK 10 javaslata az aktív és mikromobilitás fejlesztésére:
