Országszerte 18 vidéki reptér megújítása szerepel a kormányzat repülőtér-fejlesztési programjában.
Ha ez a szám végleges marad, akkor a fővároson kívüli minden hetedik repülőtér valamilyen célú korszerűsítésére jut forrás. Magyarországon 119 repteret tartanak nyilván.
A stratégia előkészítési fázisban van, az egyes fejlesztési besorolások még módosulhatnak a konkrét üzleti tervek és a megvalósíthatósági tanulmányok megállapításai alapján. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára egy, a napokban közzétett online előadásában ismertette, hogy a beruházások alapvetően négy koncepció szerint zajlanának.
A komplex fejlesztés a debreceni, a békéscsabai, a kecskeméti, a hévíz-balatoni és a győr-péri légibázist érintené.
Ezeket minősítették eddig a programban a személy- és az áruforgalom szempontjából egyaránt stratégiai jelentőségűnek. Teljes üzletirepülőtér-fejlesztés a miskolci, a börgöndi, a szegedi és a pécsi (Pécs-Pogány) légikikötőben mehet végbe. Ezt egészíti ki egy korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztés (Nyíregyháza, Eger, Esztergom, Kaposújlak, Szombathely), valamint további sportcélú és egyéb üzleti fejlesztések (Tótvázsony, Kiskunlacháza, Őcsény, Bátonyterenye).
A terv végrehajtása egy elvi és egy konkrét cél figyelembevételével folyik:
Ennek kialakításában fontos szerep jut a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), amely meghatározza a teljes és a korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztések koncepcióját. A KKM parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese tavaly nyáron beszélt arról, hogy a kormány szeretné, ha minden nagyobb város elérhető lenne legalább kisrepülőgéppel, ami Nyugat-Európában már mindennapos, és összefüggésben van a beruházásösztönzéssel.
Magyar Levente akkor azt kérte a megyei jogú városok polgármestereitől, hogy készítsenek repülőtér-fejlesztési terveket, vagy a már meglévőket adják át a minisztériumnak.
Azóta a Hévíz-Balaton Airport újra állami tulajdonba került, és a kormány jelezte, hogy kész 51 százalékos tulajdoni részt szerezni a debreceni repülőteret üzemeltető cégben, ha a debreceni önkormányzat és a Debreceni Vagyonkezelő kinyilvánítja eladási szándékát.
