„Sajnálattal látom, hogy a Fővárosi Közgyűlés tegnapi döntése szerint Budapest vezetése teljesen félreérti a V0 Budapestet elkerülő teherforgalmi vasúti gyűrű és a Déli Körvasút funkcióját, és fölöslegesen keveri össze a két vasút ügyét” – írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid közlekedéspolitikáért felelős államtitkár. Ezzel Karácsony Gergely főpolgármester szintén facebookos közzétételére reagált, aki azt írta:
„A Déli Körvasút mentén élő budapestiek életminőségének védelmében (...) kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés, hogy induljon el a Budapestet elkerülő, úgynevezett V0 vasútvonal megvalósításának előkészítése. A cél, hogy kitereljük a városból a rendkívül nagy zaj- és rezgésterheléssel járó nemzetközi tranzit teherforgalmat. (...) A Közgyűlés kezdeményezte azt is, hogy a kormány vizsgálja felül, hogy a Ferencvárost és Kelenföldet összekötő vasútvonal kapacitásbővítése, azaz a Déli Körvasút kiépítése továbbra is indokolt-e és a Kormány által előirányzott célokkal arányos beavatkozást jelent-e a sűrűn lakott városi térségben.”
Erre reagálva az államtitkár a következőket jelezte.
Az a gondolatmenet, miszerint az egyik beruházás a másik alternatívája, teljesen hibás, hisz a V0 vasúti fejlesztés célja kifejezetten az áruszállítás segítése, a Déli Körvasút keretében megépülő kapacitásbővítés célja ellenben a személyszállítás bővítése. Két évvel ezelőtt az FKT határozatában Karácsony Gergely főpolgármester támogatásáról biztosította a Déli Körvasút kormányzati beruházást, melynek most épp a leállítását szeretné – miközben azóta nem változott semmi a projekt indokoltságában vagy műszaki tartalmában.
A V0 nem oldhatja meg azt, amire a Déli Körvasút épülne
A Déli Körvasút és a V0 nem alternatívái egymásnak. A Déli Körvasút kapacitásbővítése a személyszállító vonatok miatt történik, a V0-son viszont a Budapestet nem érintő, tranzittehervonatok járhatnak majd. Ha elkészül a V0, a tehervonatok jelentős része valóban elkerülheti a Déli Körvasutat, de a személyszállítás fejlesztésére ez a beruházás önmagában nem alkalmas.
A V0, ha már készen lenne, önmagában akkor sem tudná annyira csökkenteni a Déli Körvasút terhelését, hogy érdemben emelni lehessen az elővárosi vonatok számát, hiszen a csúcsidőszakban,
amikor a legnagyobb szükség van a személyszállításra, már ma is alig jutnak szerephez a tehervonatok – tehát ha másfelé mennek a jövőben, akkor sem tudjuk sűríteni az elővárosi személyvonatokat, ha nem fejlesztjük a körvasutat. Az Érd–Székesfehérvár, Dunaújváros–Pusztaszabolcs, Biatorbágy–Tatabánya, Gödöllő–Hatvan, Monor–Cegléd–Szolnok útirányok felől az elővárosi és távolsági személyszállítási kapacitások növeléséhez mindenképp kell a kapacitásbővítés az összekötő vasúti hídon és a Népliget, illetve Kelenföld felé vezető szakaszokon – ezen beruházások kivitelezése már zajlik is.
Új teherfuvarozási kapcsolatok
A kormány ezzel párhuzamosan folytatja a V0 előkészítését, tervezését. Ez a vasút a tehervonatok számára, Budapesttől délre, részben meglévő vasútvonalak nyomvonalán, más szakaszokon teljesen új beruházásként készül Kecskemét felől érkezve Kunszentmiklós és Dunaújváros között új hídon keresztezve a Dunát, és onnan új kapcsolatokat nyitva Székesfehérvár–Győr irányában.
A V0 célja, hogy a keleti és dunántúli fő teherszállítási korridorokat összekösse.
Az Alföldön elsősorban a lőkösházi (120-as vasútvonal), a záhonyi (100) és a kelebiai–belgrádi (150) irányból jövő tehervonatok jönnek számításba, a legtöbbjük az 1-es vonalra, Hegyeshalom felé tart, de a 20-as és 30-as vonal felé is mennek például Szlovénia vagy Horvátország irányába. Az Ukrajnában zajló háború révén jelentősen megnövekedett vasúti szállítási igények mutatják: a Budapesti agglomerációs vasúti stratégia azon célkitűzése, hogy a Déli Körvasút és a V0 fejlesztése párhuzamosan történjen, a vasúti teherforgalom növekedésére tekintettel továbbra is indokolt, sőt, már rövid távon is időszerű.
